Ezen írás két angol publikációból készült, és azoknak magyar fordítását tartalmazza. Segítségükkel képet alkothatunk a középkori városok, országok nagyságáról, népességéről, sőt, ki is számolhatjuk egy-egy fantasy ország megfelelő területét, népességét.
Forrás:
Medieval Demographics MADE EASY By S. John Ross, copyright © 1993, 1999
Népsűrűség
A középkori birodalmakban a falvak sűrűn helyezkedtek el, átlagosan 1 mérföldre (~1.6 km) egymástól. A fantasy birodalmakban ritka az ilyen, ott sok mérföldet tehet meg az utazó a veszélyes vadonban, mire lakott területre ér. Fontos tudni, hogy a falu méretű mezőgazdasági közösségek sosem önellátóak, egyetlen hatalmas hálózatot alkotnak.
Az egyetlen kivétel a határvidék, ahol elszigetelt, fallal körülvett városok vannak. Az élelmet és egyéb termékeket kereskedőkaravánok hozzák, nem a helyi mezőgazdaság termeli. Különösen igaz ez olyan helyen, ahol a vadonban szörnyek tanyáznak.
A középkori országok átlagos népsűrűsége 30 fő/négyzetmérföldtől (továbbiakban nmf) 120 fő/nmf-ig terjed. A népsűrűséget legjobban az éghajlat és a művelhető földterület befolyásolja. Dobás esetén a (6d4)*5 a célszerű megoldás.
Néhány példa. A középkori Franciaország népsűrűsége 105 fő/nmf, ami a kiváló éghajlatnak és a nagy művelhető területnek köszönhető. Németországban a hűvösebb éghajlat, Olaszországban a hegyek miatt ez a szám csak 86-87 fő/nmf. Angliában volt a legkisebb a népsűrűség, 42 fő/nmf, a lakosság nagy része a szigetek déli részén élt.
Falvak, városok
Falvak : 20-1.000 főig. A legtöbb országban több ezer van belőlük. A falvak mezőgazdasági közösségek az ország biztonságos részein. Ők termelik az élelmet.
Kisvárosok : 1.000-8.000 főig. Ha veszélyes helyen vannak, falak veszik körül.
Városok : 8.000-12.000 főig. A tudományos tevékenység központjai, egy királyságban csak kevés van belőlük.
Nagyvárosok : 12.000-200.000 főig. Történelmi példák: London (25.000-40.000), Párizs (50.000-80.000), Velence (100.000+)
Minden csoportban lehetnek nagyobb települések, melyek a közlekedés hatására nőnek meg. A tengerpart, a hajózható folyók és a szárazföldi utak egy kereskedelmi hálózatot alakítanak ki, a települések ezek mentén fejlődnek. Minél nagyobb a forgalom, annál nagyobb a település. És ahol több szál összefut, ott jön létre a város.
Népesség eloszlása
A népesség 1-8%-a él városban. A többiek falvakban, egyéb településeken. 2-5% él olyan közösségben, mely a falunál is kisebb. A legnagyobb város népességét a következőképpen lehet kiszámolni: négyzetgyök alatt az ország össznépessége, szorozva 2d4+10-zel (átlag 15).
Ezután le kell vonni az összes VÁROSI népességből a legnagyobb város lakóinak a számát, majd elosztani a többi város között. Egy jó módszer erre, hogy a második legnagyobb város népessége 25-75%-a a legnagyobb városnak, és minden további város népessége 10-20%-kal kisebb, mint az előző, amíg a 8.000-12.000-es kategóriába esik. A maradék népességet el kell osztani a kisvárosok között.
Kereskedelem és szolgáltatás
Hány fogadó van a 400 fős faluban? Hát, nem túl sok. Lehet, hogy egy sem.
Minden szolgáltatásnak van egy Lakos Értéke (LÉ). Ahhoz, hogy megtudjuk a fenti kérdésre a választ, osszuk el a fogadó LÉ-jével (2000) a lakosság számát (400). Az eredmény 0.25, ami azt jelenti, hogy 25% az esélye annak, hogy a faluban van fogadó. Látható, hogy egy 2000 fős városban biztosan akad legalább egy ilyen intézmény. A kocsma LÉ-je 400, tehát egy egyszerű kocsmát találunk a faluban.
Foglalkozás LÉ Foglalkozás LÉ
Cipész 150 Mészáros 1.200
Szűcs 250 Halárus 1.200
Sörfőző 1.400 Szabó 250
Borbély 350 Kőműves 1.400
Ékszerész 400 Fűszerkereskedő 1.400
Kocsma, étterem 400 Kovács 1.500
Festő 1.500 Orvos 1.700*
Kőfaragó 500 Tetőfedő 1.800
Ács 550 Lakatos 1.900
Takács 600 Fürdő 1.900
Gyertyakészítő 700 Kötélverő 1.900
Fogadó 2.000 Kádár 700
Tímár 2.000 Pék 800
Írnok 2.000 Vízhordó 850
Szobrász 2.000 Szőnyegkészítő 2.000
Borász 900 Szíjkészítő 2.000
Kalapos 950 Mosó 2.100
Nyereggyártó 1.000 Takarmánykereskedő 2.300
Baromfi mészáros 1,000 Bőrmíves 1.100
Kesztyűkészítő 2.400 Fakereskedő 2.400
Fafaragó 2.400 Varázseszköz bolt 2.800
Könyvesbolt 6.300 Könyvkötő 3.000
Lámpagyújtó 3.900
Néhány kiegészítés: nemes udvartartása 200 LÉ, bíró, ügyvéd 650 LÉ, egyszerű pap 40 LÉ, mágiát használó pap 1.000-1.200 LÉ (25-30 egyszerű pap).
Mezőgazdaság
A középkori technológiával 1 nmf termőföld (szükséges utakkal, településekkel) 180 embert lát el élelemmel. Egy országban maximum 60% lehet a termőföld aránya, de inkább 50% alatt van. Ezt is figyelembe kell venni a lakosság megállapításánál. A népesség központok közötti távolság az ország nagyságából következik, viszont az egyes falvak, kisvárosok távolságát az adja, hogy a kereskedelmi utak mentén csoportosulnak, és az utaktól távol nincsenek települések.
Várak, kastélyok
Nézzük elsőként a romok számát. A középkori Európát alapul véve: osszuk el az ország népességét 5 millióval, majd az eredményt szorozzuk meg az ország korának négyzetgyökével.
Az "aktív" kastélyok száma jóval több, hiszen sok romra is épül új vár. Nyugodtan vehetünk minden 50.000 főre egyet. A várak 75%-a civilizált területen fekszik, 25% a "vadonban".
Egyebek
A városok mérete: a középkori városok átlagos népsűrűsége 38.850 fő/nmf. Ebből kiszámolható a méret. Szélsőséges esetben a népsűrűség lehet ennek a duplája is.
Törvénykezés: a jobb városokban minden 150 emberre jut egy törvényszolga (városőr, bíró, stb.). Kevésbé "jó" városokban ennek fele van.
Felsőoktatás: kontinensnyi méretekben gondolkodva minden 27.3 millió emberre jut egy egyetem.
Háziállatok: a háziállatok száma 2.2-szerese az emberi populációnak, és 68% a baromfi.
|