Ezen �r�s k�t angol publik�ci�b�l k�sz�lt, �s azoknak magyar ford�t�s�t tartalmazza. Seg�ts�g�kkel k�pet alkothatunk a k�z�pkori v�rosok, orsz�gok nagys�g�r�l, n�pess�g�r�l, s�t, ki is sz�molhatjuk egy-egy fantasy orsz�g megfelel� ter�let�t, n�pess�g�t.

Forr�s:

Medieval Demographics MADE EASY By S. John Ross, copyright © 1993, 1999
 
N�ps�r�s�g

A k�z�pkori birodalmakban a falvak s�r�n helyezkedtek el, �tlagosan 1 m�rf�ldre (~1.6 km) egym�st�l. A fantasy birodalmakban ritka az ilyen, ott sok m�rf�ldet tehet meg az utaz� a vesz�lyes vadonban, mire lakott ter�letre �r. Fontos tudni, hogy a falu m�ret� mez�gazdas�gi k�z�ss�gek sosem �nell�t�ak, egyetlen hatalmas h�l�zatot alkotnak.

Az egyetlen kiv�tel a hat�rvid�k, ahol elszigetelt, fallal k�r�lvett v�rosok vannak. Az �lelmet �s egy�b term�keket keresked�karav�nok hozz�k, nem a helyi mez�gazdas�g termeli. K�l�n�sen igaz ez olyan helyen, ahol a vadonban sz�rnyek tany�znak.

A k�z�pkori orsz�gok �tlagos n�ps�r�s�ge 30 f�/n�gyzetm�rf�ldt�l (tov�bbiakban nmf) 120 f�/nmf-ig terjed. A n�ps�r�s�get legjobban az �ghajlat �s a m�velhet� f�ldter�let befoly�solja. Dob�s eset�n a (6d4)*5 a c�lszer� megold�s.

N�h�ny p�lda. A k�z�pkori Franciaorsz�g n�ps�r�s�ge 105 f�/nmf, ami a kiv�l� �ghajlatnak �s a nagy m�velhet� ter�letnek k�sz�nhet�. N�metorsz�gban a h�v�sebb �ghajlat, Olaszorsz�gban a hegyek miatt ez a sz�m csak 86-87 f�/nmf. Angli�ban volt a legkisebb a n�ps�r�s�g, 42 f�/nmf, a lakoss�g nagy r�sze a szigetek d�li r�sz�n �lt.

Falvak, v�rosok

Falvak : 20-1.000 f�ig. A legt�bb orsz�gban t�bb ezer van bel�l�k. A falvak mez�gazdas�gi k�z�ss�gek az orsz�g biztons�gos r�szein. �k termelik az �lelmet.

Kisv�rosok : 1.000-8.000 f�ig. Ha vesz�lyes helyen vannak, falak veszik k�r�l.

V�rosok : 8.000-12.000 f�ig. A tudom�nyos tev�kenys�g k�zpontjai, egy kir�lys�gban csak kev�s van bel�l�k.

Nagyv�rosok : 12.000-200.000 f�ig. T�rt�nelmi p�ld�k: London (25.000-40.000), P�rizs (50.000-80.000), Velence (100.000+)

Minden csoportban lehetnek nagyobb telep�l�sek, melyek a k�zleked�s hat�s�ra n�nek meg. A tengerpart, a haj�zhat� foly�k �s a sz�razf�ldi utak egy kereskedelmi h�l�zatot alak�tanak ki, a telep�l�sek ezek ment�n fejl�dnek. Min�l nagyobb a forgalom, ann�l nagyobb a telep�l�s. �s ahol t�bb sz�l �sszefut, ott j�n l�tre a v�ros.

N�pess�g eloszl�sa

A n�pess�g 1-8%-a �l v�rosban. A t�bbiek falvakban, egy�b telep�l�seken. 2-5% �l olyan k�z�ss�gben, mely a falun�l is kisebb. A legnagyobb v�ros n�pess�g�t a k�vetkez�k�ppen lehet kisz�molni: n�gyzetgy�k alatt az orsz�g �sszn�pess�ge, szorozva 2d4+10-zel (�tlag 15).

Ezut�n le kell vonni az �sszes V�ROSI n�pess�gb�l a legnagyobb v�ros lak�inak a sz�m�t, majd elosztani a t�bbi v�ros k�z�tt. Egy j� m�dszer erre, hogy a m�sodik legnagyobb v�ros n�pess�ge 25-75%-a a legnagyobb v�rosnak, �s minden tov�bbi v�ros n�pess�ge 10-20%-kal kisebb, mint az el�z�, am�g a 8.000-12.000-es kateg�ri�ba esik. A marad�k n�pess�get el kell osztani a kisv�rosok k�z�tt.

Kereskedelem �s szolg�ltat�s

H�ny fogad� van a 400 f�s faluban? H�t, nem t�l sok. Lehet, hogy egy sem.

Minden szolg�ltat�snak van egy Lakos �rt�ke (L�). Ahhoz, hogy megtudjuk a fenti k�rd�sre a v�laszt, osszuk el a fogad� L�-j�vel (2000) a lakoss�g sz�m�t (400). Az eredm�ny 0.25, ami azt jelenti, hogy 25% az es�lye annak, hogy a faluban van fogad�. L�that�, hogy egy 2000 f�s v�rosban biztosan akad legal�bb egy ilyen int�zm�ny. A kocsma L�-je 400, teh�t egy egyszer� kocsm�t tal�lunk a faluban.

Foglalkoz�s        L�                     Foglalkoz�s     L�
Cip�sz                150                   M�sz�ros         1.200
Sz�cs                 250                  Hal�rus         1.200
S�rf�z�              1.400               Szab�         250    
Borb�ly              350                  K�m�ves         1.400
�kszer�sz          400                  F�szerkeresked�     1.400
Kocsma, �tterem     400              Kov�cs         1.500
Fest�                 1.500                Orvos         1.700*
K�farag�           500                  Tet�fed�         1.800
�cs                    550                  Lakatos         1.900
Tak�cs               600                  F�rd�         1.900
Gyertyak�sz�t�     700                K�t�lver�         1.900
Fogad�               2.000               K�d�r         700
T�m�r                 2.000                P�k             800
�rnok                 2.000                V�zhord�         850
Szobr�sz           2.000                Sz�nyegk�sz�t�      2.000
Bor�sz               900                   Sz�jk�sz�t�          2.000
Kalapos              950                   Mos�         2.100
Nyereggy�rt�      1.000               Takarm�nykeresked�   2.300
Baromfi m�sz�ros     1,000          B�rm�ves         1.100
Keszty�k�sz�t�     2.400              Fakeresked�     2.400
Fafarag�            2.400                Var�zseszk�z bolt     2.800
K�nyvesbolt     6.300                  K�nyvk�t�         3.000
L�mpagy�jt�     3.900

N�h�ny kieg�sz�t�s: nemes udvartart�sa 200 L�, b�r�, �gyv�d 650 L�, egyszer� pap 40 L�, m�gi�t haszn�l� pap 1.000-1.200 L� (25-30 egyszer� pap).

Mez�gazdas�g

A k�z�pkori technol�gi�val 1 nmf term�f�ld (sz�ks�ges utakkal, telep�l�sekkel) 180 embert l�t el �lelemmel. Egy orsz�gban maximum 60% lehet a term�f�ld ar�nya, de ink�bb 50% alatt van. Ezt is figyelembe kell venni a lakoss�g meg�llap�t�s�n�l. A n�pess�g k�zpontok k�z�tti t�vols�g az orsz�g nagys�g�b�l k�vetkezik, viszont az egyes falvak, kisv�rosok t�vols�g�t az adja, hogy a kereskedelmi utak ment�n csoportosulnak, �s az utakt�l t�vol nincsenek telep�l�sek.

V�rak, kast�lyok

N�zz�k els�k�nt a romok sz�m�t. A k�z�pkori Eur�p�t alapul v�ve: osszuk el az orsz�g n�pess�g�t 5 milli�val, majd az eredm�nyt szorozzuk meg az orsz�g kor�nak n�gyzetgy�k�vel.

Az "akt�v" kast�lyok sz�ma j�val t�bb, hiszen sok romra is �p�l �j v�r. Nyugodtan vehet�nk minden 50.000 f�re egyet. A v�rak 75%-a civiliz�lt ter�leten fekszik, 25% a "vadonban".

Egyebek

A v�rosok m�rete: a k�z�pkori v�rosok �tlagos n�ps�r�s�ge 38.850 f�/nmf. Ebb�l kisz�molhat� a m�ret. Sz�ls�s�ges esetben a n�ps�r�s�g lehet ennek a dupl�ja is.

T�rv�nykez�s: a jobb v�rosokban minden 150 emberre jut egy t�rv�nyszolga (v�ros�r, b�r�, stb.). Kev�sb� "j�" v�rosokban ennek fele van.

Fels�oktat�s: kontinensnyi m�retekben gondolkodva minden 27.3 milli� emberre jut egy egyetem.

H�zi�llatok: a h�zi�llatok sz�ma 2.2-szerese az emberi popul�ci�nak, �s 68% a baromfi.