Kimi Matthias R�ikk�nen (Espoo, 1979. okt�ber 17.) finn aut�versenyz�. Jelenleg a Ferrari Forma 1-es csapat�nak versenyz�je. K�t alkalommal v�gzett a vil�gbajnoks�g m�sodik hely�n (2003, 2005), 2007-ben pedig vil�gbajnok lett.

 A Forma 1 el�tt

Kimi Matthias R�ikk�nen egy als�-k�z�poszt�lybeli, �tlagos finn csal�d m�sodik fiak�nt l�tta meg a napvil�got 1979. okt�ber 17-�n, Espoo-ban. A R�ikk�nen-csal�dot nem vetette fel a p�nz. A csal�df�, Matti a szomsz�dos helsinki �nkorm�nyzat�n�l �llt alkalmaz�sban, k�l�nf�le munkag�peket vezetett �p�tkez�seken, m�g az �desanya, Paula a finn nemzeti nyugd�jfoly�s�t�si int�zetn�l volt irodai alkalmazott. Esk�v�j�k ut�n csak egy szer�ny kis hajl�kra futotta kettej�k fizet�s�b�l, a toalett p�ld�ul kint, a kertben volt. Pr�b�ltak annyi p�nzt �sszesp�rolni, amib�l kib�v�thetn�k a h�zat, hogy legal�bb az illemhelyet a falakon bel�l tudj�k, de k�t fiuk – Rami, meg az egy �vvel �s t�z h�nappal fiatalabb �ccse, Kimi – felnevel�se, majd k�s�bb a szenved�ly�kk� v�lt krosszmotoroz�s �s gokartoz�s rendre felem�sztette a tartal�kokat. K�l�n�sen a kisebbik fi�, Kimi mutatott �l�nk �rdekl�d�st a technikai dolgok ir�nt. Az �gyes kez� Matti papa a 80-as �vek legelej�n egy kis 25 k�bcentis motorker�kp�rt t�kolt �ssze kisfi�nak, az ekkor csup�n h�rom�ves Kiminek. Maga is meglep�d�tt, amikor l�tta, hogy tejfelsz�ke porontya el tud indulni az apr�cska j�rg�nnyal. Kimi �lvezte a motoroz�st, �gy nemsok�ra koroszt�lyos motokrosszversenyekre is benevezett. �desapja hozta-vitte a csal�d kiszolg�lt Mazd�j�val, � fizette be a nevez�si d�jakat �s � lett Kimi els� szerel�je is. „Eml�kszem, m�r �t-hat �ves koromban, amikor motokrosszozni kezdtem, vonzott mindenf�le versenyz�si lehet�s�g, amelyben a motornak szerepe volt” – mes�li imm�r feln�tt fejjel. „Gyakran �lmodoztam arr�l, milyen j� lenne egyszer a Formula-1-ben szerepelni, de akkoriban m�g nyaralni is legfeljebb a nagysz�leinkhez jutottunk el. Ez�rt minden egyes versenyem el�tt azzal b�ztattam magam, hogy ezt meg kell nyerni, k�l�nben nem lesz el�g p�nzem a folytat�sra. Szerencs�re a megfelel� id�pontban tal�lkoztam a megfelel� emberrel, aki k�s�bb a menedzserem lett �s mindenben seg�tett.”

A kis Kimi nem igaz�n szeretett iskol�ba j�rni. T�len, amikor eset a h�, jobb szerette ink�bb sz�nk�k�nt haszn�lni az iskolat�sk�j�t a h�zukhoz k�zeli domboldalakon. H�t�ves volt, amikor apjuk el�sz�r vitte el Kimit �s a b�tyj�t egy igazi gokartp�ly�ra, amely a h�zukt�l csup�n 5 km-re ter�lt el. Ez volt a Bembole, amelynek neve nem v�letlen�l id�zte az olasz „bambino” (gyerek) kifejez�st, �s amely a k�vetkez� �vekben Kimi m�sodik otthon�v� v�lt. Kimi kilenc�ves kor�t�l, 1988-t�l m�r igazolt gokartversenyz�k�nt vett r�szt a Finn Kupa futamain, �s az els� futamgy�zelmei sem v�rattak sok�ig magukra. Tizenk�t �vesen a Mini kateg�ri�ra, majd 1992-ben Raket Junior g�poszt�lyra v�ltott, �s ekkorra kider�lt, hogy sokkal nagyobb tehets�g, mint a b�tyja. Sz�lei anyagi lehet�s�geikhez k�pest t�mogatt�k �t, de tehets�g�t l�tva siker�lt n�h�ny kisebb finn c�get is megnyerni szponzornak. Kellett is a t�mogat�s, mivel 1995-t�l benevezett a Nordic (Skandin�v) gokartbajnoks�gba, amelyben m�r nemzetk�zi mez�nnyel, d�n, finn, sv�d �s �szt fiatalokkal kellett megk�zdenie. Tizenhat �vesen jutott el el�sz�r Monte-Carl�ba, ahol a h�res Monacoi Gokartkup��rt sz�llt versenybe. A magas szeg�lyk�vekre h�gva elt�rt a korm�nyr�dja, amelyet Kimi �gy jelzett a dep�faln�l �ll� szerel�i fel�, hogy a c�legyenesben felmutatta Nekik a korm�nyt, rajta a t�r�tt f�lr�ddal! A sr�c nem sz�vbajos – gondolt�k sokan. Ekkor figyelt fel r� a holland csapattulajdonos, Peter de Bruin, aki saj�t profi csapat�hoz szerz�dtette, �s felaj�nlotta, k�lt�zz�n Amszterdamba. A tizenh�t �ves R�ikk�nen �lt a lehet�s�ggel.

A k�vetkez� �vben, 1998-ban ism�t ott volt Monacoban, a Super-A g�poszt�lyban. Amilyen �rdekesen alakult a fiatal finn sz�m�ra a viadal, olyan eml�kezetess� tette a k�ls� szeml�l�k sz�m�ra. Kimi belekeveredett az els� k�rben kialakult t�meges karambolba, amelyb�l csak �gy tudott kik�sz�l�dni, hogy a v�d�korl�t bels� oldal�n�l fut� szerviz�tra hajtott. Amikor a szerviz�tb�l „vakv�g�ny” lett, Kimi kisz�llt, �temelte a masin�j�t a p�ly�ra �s folytatta a versenyt, mintha mi se t�rt�nt volna. Ez a jelenet sokat el�rult a sz�ke sr�cban rejl� k�zd�szellemr�l: megmutatta, hogy am�g a technika b�rja, � nem adja fel. Kalandos versenye v�g�n a harmadikk�nt intett�k le. R�ikk�nen t�z�ves gokartos p�lyafut�sa ebben az �vben teljesedett ki: megnyerte a Skandin�v bajnoks�g cs�cskateg�ri�j�t �s a finn bajnoki c�met, emellett ez�st�rmes lett a nem hivatalos Eb-sorozatban. A vil�gbajnoks�gon azonban nem k�s�rte szerencse: a hetedik helyen �llva, m�szaki hiba miatt kiesett. Ekkor k�vetkezett be az, hogy az elismert angol tehets�gkutat� �s pil�tamenedzser, David Robertson felfigyelt R� �s seg�t� jobbot ny�jtott Kiminek. „Te csak foglalkozz a vezet�ssel, a t�bbit b�zd r�m” – mondta Neki, �s a tizennyolc �ves sr�c, akit nemigen �rdekelt m�s csak az aut�versenyz�s, �r�mmel sz�t fogadott. Az id�sebb Robertson seg�ts�g�vel a finn 1999-ben p�rhuzamosan gokartozott, ill. indult a Formula Ford-bajnoks�g futamain Angli�ban. Miut�n azonban Robertson a Ford r�sz�r�l nem l�tott kell� amb�ci�t a bajnoks�g magas szinten tart�s�ra, �gy d�nt�tt, a hasonl� szint�, de technikai sz�nvonal�ban �s az ott rajthoz �ll� pil�t�k kvalit�sait tekintve er�sebb Formula Renault-sorozatra v�lt.

R�ikk�nen el�sz�r az �gynevezett T�li-sorozatban csillogtatta meg kiv�teles technikai tud�s�t. A Manor Motorsport �ltal felk�sz�tett, k�tliteres, 125 l�er�s Renault-motorokkal �s egyforma Tatuus kasztnikkal felszerelt versenyaut�t Kimi kap�sb�l uralni tudta. Olyannyira, hogy mind a n�gy verseny�t megnyerte, ezzel az 1999-2000-es sorozat bajnoka lett. A Manor sz�m�ra nem volt k�rd�s, kire b�zza a 2000-es teljes verseny�vadban az egyik aut�j�t. R�ikk�nen pedig megh�l�lta a bizalmat: mind a t�z verseny v�g�n fel�llhatott a dobog�ra (h�tszer a legtetej�re), emellett hatszor indulhatott a pole poz�ci�b�l �s h�t futamon � jegyezte a leggyorsabb versenyk�rt, r�szben olyan p�ly�kon, amelyeken azel�tt sohasem j�rt! Ezzel p�rhuzamosan Kimi r�szt vett a Formula Renault Eur�pa-kupasorozatban is, ahol k�t versenyt nyert meg, m�g a harmadikon csak egy m�szaki probl�ma fosztotta meg a gy�zelemt�l. Nyilv�nval� volt, hogy egy �j szupertehets�g ker�lt az aut�sport ut�np�tl�s�nak t�rk�p�re, akire imm�r a legnagyobb versenyist�ll�k vezet�i is felfigyeltek.

Patron�ltja sikerein felbuzdulva Robertson mer�sz terveket sz�tt: az ilyenkor szok�sos l�pcs�fokok, a Formula-3 �s az F-3000 kihagy�s�val, egyenesen a Formula-1-be k�v�nta bejuttatni a f�lelmetesen gyors finnt. Miut�n az Arrows vez�re, Tom Walkinshaw, ill. Eddie Jordan kikosarazta, Robertson felvette a kapcsolatot Peter Sauberral, akir�l tudta, hogy nehezen mond nemet egy igaz�n tehets�ges fiatalnak. „Robertson hihetetlen�l sz�v�san �s agressz�ven ostromolt, hogy biztos�tsak nekik egy F-1-es tesztel�si lehet�s�get” – id�zi fel a 2000-es t�rt�n�seket Sauber. „Azt mondta, hogy ez a Kimi nev� sr�c olyan gyorsan tud aut�t vezetni, amit m�g �letemben nem l�ttam, �n meg j�t mulattam ezen, tekintve, hogy akkor m�r k�zel harminc �ve tev�kenykedtem az aut�sportban. Egy�bk�nt is meglehet�sen tart�zkod� szoktam lenni a pil�tamenedzserekkel szemben, hiszen ismerem a fajt�jukat…” David Robertson azonban nem lenne az egyik legjobb menedzser, ha nem tudta volna r�venni Saubert, hogy az F-1-es �vad pr�balehet�s�get adjon R�ik�nnennek. S�t, annyira biztos volt a dolg�ban, hogy nem is egy, hanem r�gt�n h�romnapos tesztet k�rt, amibe Sauber v�g�l beleegyezett.

A Formula Renault-fin�l� ut�n, 2000. okt�ber�nek k�zep�n teh�t R�ikk�nen �s Robertson a fest�i Toscan�ba utazott, ahol egy csodasz�p Sauber C19-es v�rta, hogy kipr�b�lj�k a mugell�i p�ly�n. A kir�lyk�k masin�t t�zhengeres, 750 l�er�s Ferrari-motor hajtotta, amely nagyj�b�l hatszor olyan er�s volt, mint Kimi eddigi legizmosabb versenyaut�ja. A finn azonban nem remegett meg a nagy lehet�s�g kapuj�ban. „M�r az els� napi eredm�nyeivel meg voltam el�gedve” – mondja Sauber. „A tesztel�s m�sodik napj�t szem�lyesen is l�tni akartam, ez�rt a technikai igazgat�nkkal, Willy Rampffal egy�tt mag�ng�pre �lt�nk, hogy Z�richb�l �trep�lj�nk Mugell�ba. Noha mindketten m�s-m�s szempontb�l figyelt�k Kimit, hamar megegyezt�nk abban, hogy � az a sr�c, aki kell nek�nk. Azon nyomban szerz�d�st aj�nlottunk Neki.”

�gy t�rt�nt, hogy Kimi Matthias R�ikk�nen beteljes�tette egyik nagy �lm�t, k�t �s f�l �v leforg�sa alatt gokartversenyz�b�l a sz�guld� cirkusz �lland� tagj�v� l�pett el�. A tehets�g utat t�rt mag�nak.

Kimi sikerei gokartban �s a Formula Renault-bajnoks�gban:

1987                   

El�sz�r vezet gokartot. (Bembole, Finnorsz�g)

1988-90          

Gokart, futamgy�zelmek a finn nemzeti A, B �s C g�poszt�lyokban. 

1991                   

Finn gokartbajnoks�g (Mini kat.)

1992                   

Finn gokartbajnoks�g (Raket Junior)

1993                   

Finn gokartbajnoks�g, 9. hely a Finn Kup�ban (Raket) 

1994                   

Finn gokartbajnoks�g, 2. hely a Finn Kup�ban (Raket)

1995                

Skandin�v gokartbajnoks�g (Formula-A g�poszt�ly), gy�zelem az els� versenyen (�prilis 23.)

1996                   

Skandin�v gokartbajnoks�g: 4. hely (Formula-A)

Indul az Eur�pai gokart GP-sorozatban �s vb-futamokon.

1997                   

Skandin�v gokartbajnoks�g: 4. hely (Intercontinental-A)

Finn gokartbajnok (Intercontinental-A)

Finn bajnok (Formula-A) 

Eur�pai GP-sorozat, 2. hely (Super-A)

Monac�i Gokartkupa, 3. hely 

Gokart-vb: kiesik a 7. helyr�l 

1999                   

2. helyez�s a finn bajnoks�gban (Formula-A) 

10. hely a gokartvil�gbajnoks�gon (Super-A) 

Brit Formula Renault-bajnoks�g (Haywood Racing), 3. hely az els� verseny�n 

Formula Renault T�li-sorozat gy�ztese (Manor Motorsport), 4 versenyb�l 4 gy�zelem 

2000

Brit Formula Renault 2000 bajnoka (Manor Motorsport), 10 verseny, 10 dobog�s hely, 7 gy�zelem, 6 pole poz�ci�, 7 leggyorsabb k�r 

Formula Renault 2000 Eur�pa-bajnoks�g: 3 futam, 2 gy�zelem, 2 pole poz�ci�, 2 leggyorsabb k�r

Sauber-Petronas F-1-es aut�t tesztel Mugell�ban, leszerz�dtetik.


 A Forma 1-ben

Sauber

2001

A Forma 1-es Sauber-Petronas csapat vezet�je, Peter Sauber felfigyelt a fiatal finn eredm�nyeire �s 2000 szeptember�ben megh�vta egy tesztel�sre, majd k�s�bb m�g tov�bbiakra. Saubernek tetszett, amit l�tott �s leszerz�dtette R�ikk�nent a 2001-es szezonra csapat�hoz Nick Heidfeld csapatt�rs�nak. Sokan kritiz�lt�k ezt a l�p�st (bele�rtve a FIA eln�k�t, Max Mosley-t is), mivel R�ikk�nen mind�ssze 23 versenyt futott egy�l�ses versenyaut�val miel�tt Forma 1-es szerz�d�st kapott. Mosley – �s m�sok is – �gy v�lt�k, hogy nagy kock�zatot jelent egy ilyen tapasztalatlan versenyz�t Forma 1-es aut�ba �ltetni.

R�ikk�nen azonban a teszteken megfutotta a szuperlicenchez sz�ks�ges kilom�tereket, �gy ideiglenes enged�lyt kapott a versenyz�sre a FIA-t�l az els� futamokra azzal, hogy a versenyz�si enged�ly�t akkor v�gleges�tik, ha nem okoz probl�m�t.

R�ikk�nen nem okozott probl�m�t, s�t els� verseny�n r�gt�n pontot szerzett egy hatodik hellyel, miut�n Frentzent kiz�rt�k el�le. K�s�bb a szezon sor�n m�g nyolc pontot gy�jt�tt �s ezzel a vil�gbajnoks�g tizedik hely�n v�gzett. Csapatt�rsa, Heidfeld 12 pontot gy�jt�tt �s hetedik lett. A k�t versenyz� �sszesen 21 pontot gy�jt�tt �s ezzel a Sauber a konstrukt�ri vil�gbajnoks�g negyedik hely�t biztos�totta be, ami a csapat t�rt�net�nek legjobb eredm�nye.

A 2001-es szezonban el�rt eredm�nyei:

Nagyd�j               Rajt/C�l (kies�s oka)

Ausztr�lia                   13/6

Spanyolorsz�g           9/8 

Ausztria                      9/4

Eur�pa                        9/10 

Franciaorsz�g            13/7 

Nagy-Britannia            7/5 

N�metorsz�g              8/KI (f�tengely, 17. k�r)

Magyarorsz�g            9/7

Belgium                       12/NI (er��tvitel) 

Olaszorsz�g               9/7 

Egyes�lt �llamok         11/KI (er��tvitel, 3. k�r) 

Jap�n                          12/KI (kics�sz�s, 6. k�r)

Red Bull Sauber Petronas

Aut�: Sauber C20 

Motor: Ferrari 049D V10 

Gumik: Bridgestone

KI=kiesett, NI=nem indult

2002

A 2001-es szezon sor�n a m�dia gyakran �sszef�gg�sbe hozta R�ikk�nen nev�t a Ferrarival, �m v�g�l m�gsem a maranell�i csapathoz szerz�d�tt, hanem annak riv�lis�hoz a McLaren-Mercedeshez, amelyt�l a 2001-es szezon v�g�n �ppen visszavonult a k�tszeres vil�gbajnok, R�ikk�nen honfit�rsa, Mika H�kkinen. R�ikk�nen csapatt�rsa a tapasztalt David Coulthard lett.

A finn versenyz� els� McLarennel futott verseny�n, a 2002-es Ausztr�l Nagyd�jon r�gt�n fel�llhatott a dobog� harmadik fok�ra �s megfutotta a verseny leggyorsabb k�r�t. A McLaren sz�mos m�szaki probl�m�val k�zd�tt a szezon sor�n, R�ikk�nen pedig v�g�l �sszesen 24 pontot szerzett �s a vil�gbajnoks�g hatodik hely�n v�gzett egy hellyel Coulthard m�g�tt, akinek 51 pontja volt. A Melbourne-i futamon k�v�l R�ikk�nen m�g k�t alkalommal �llhatott dobog�ra: a N�rburgringen harmadik, Magny-Cours-ban m�sodik lett.

A 2002-es szezonban el�rt eredm�nyei: 

Nagyd�j                      Rajt/C�l (kies�s oka) 

Ausztr�lia                  5/3 + leggyorsabb k�r 

Malajzia                      5/KI (motor, 24. k�r) 

Braz�lia                       5/KI (ker�kagy, 68. k�r) 

San Marino                5/KI (kipufog�, 45. k�r) 

Spanyolorsz�g          5/KI (h�ts� sz�rny, 5. k�r) 

Ausztria                     6/KI (motor, 6. k�r) 

Monaco                      6/KI (baleset, 42. k�r) 

Kanada                      5/4 

Eur�pa                       6/3

Nagy-Britannia          5/KI (motor, 45. k�r) 

Franciaorsz�g           4/2 

N�metorsz�g             5/KI (kics�sz�s, 60. k�r) 

Magyarorsz�g           11/4 

Belgium                      2/KI (motor, 36. k�r) 

Olaszorsz�g              6/KI (motor, 30. k�r) 

Egyes�lt �llamok        6/KI (motor, 30. k�r) 

Jap�n                         4/3

West McLaren Mercedes

Aut�: McLaren MP4-17 

Motor: Mercedes FO110M V10

Gumik: Michelin


2003

2003-ban a McLaren az el�z� �vi aut� m�dos�tott v�ltozat�t, az MP4-17D-t haszn�lta �s ez az aut� nagyon konstans teljes�tm�nyt mutatott a szezon sor�n – R�ikk�nen �gyszint�n. A finn versenyz� az �v m�sodik verseny�n, a Malajziai Nagyd�jon learatta p�lyafut�sa els� futamgy�zelm�t, s a szezon v�g�ig �sszesen t�z alkalommal �llt dobog�ra (egy els� hely, h�t m�sodik hely, k�t harmadik hely). Ez a kiegyens�lyozott teljes�tm�ny – �s az �j pontrendszer (melyben 10-8-6-5-4-3-2-1 ar�nyban az els� nyolc kapott pontokat) – azt eredm�nyezte, hogy R�ikk�nennek az �vz�r� Jap�n Nagyd�jon m�g volt matematikai es�lye a vil�gbajnoki c�mre. Ebben az �vben nagy harcot v�vott Michael Schumacher, Juan Pablo Montoya �s R�ikk�nen a v�gs� els�s�g�rt. V�g�l azonban a Ferrari pil�t�ja, Michael Schumacher diadalmaskodott. R�ikk�nen 91 pontj�val mind�ssze k�t ponttal maradt el a vil�gbajnokt�l.

A 2003-as szezonban el�rt eredm�nyei:

Nagyd�j                      Rajt/C�l (kies�s oka)

Ausztr�lia                   15/3 + leggyorsabb k�r 

Malajzia                       7/1 

Braz�lia                        4/2 + leggyorsabb k�r 

San Marino                  6/20 

Spanyolorsz�g           20/KI (baleset, 1. k�r) 

Ausztria                      2/2 

Monaco                       2/2 + leggyorsabb k�r 

Kanada                       20/6 

Eur�pa                        1/KI (motor, 26. k�r) + leggyorsabb k�r 

Franciaorsz�g            4/4 

Nagy-Britannia            3/3 

N�metorsz�g              5/KI (baleset, 1. k�r)

Magyarorsz�g            7/2 

Olaszorsz�g               4/4

Egyes�lt �llamok         1/2 

Jap�n                          8/2

West McLaren Mercedes

Aut�: McLaren MP4-17D 

Motor: Mercedes FO110P V10

Gumik: Michelin

2004

2004-ben a McLaren ism�t visszaesett – k�l�n�sen a megb�zhat�s�g ter�n. Raikk�nent sz�mos m�szaki hiba s�jtotta, �gy az els� h�t futamb�l mind�ssze kett�t fejezett be. A szezon k�zep�n a csapat az addig haszn�lt MP4-19 k�djel� aut�t lecser�lte az MP4-19B-re �s ez valamivel jobb eredm�nyeket hozott. R�ikk�nen Silverstone-ban pole poz�ci�t szerzett, a versenyen m�sodikk�nt �rt c�lba, Michael Schumacher nyert a szerencs�s boxki�ll�sos taktik�nak k�sz�nhet�en. Hockenheimben az �lr�l esett ki a h�ts�t sz�rny leszakad�sa miatt. A Hungaroringen elektromos meghib�sod�s k�vetkezt�ben szint�n nem tudta befejezni a versenyt. Az ezt k�vet� Belga Nagyd�jon v�gre nem h�tr�ltatta a technika �s megszerezte p�lyafut�sa m�sodik futamgy�zelm�t. Azonban ez csak r�vid sz�net volt. A pechsorozat folytat�dott Monz�ban az aut� meg�llt a boxban �s k�nytelen volt �jra feladni a versenyt. K�n�ban �jra f�l�llhatott a dobog�ra, igaz csak a harmadik fok�ra, majd Jap�nban motorcsere �s az ebb�l k�vetkez� b�ntet�s miatt v�g�l hetedikk�nt �rt c�lba. Az �v utols� verseny�n, a Brazil Nagyd�jon �jra harcba sz�llt a gy�zelem�rt, v�g�l m�sodik lett. A vil�gbajnoki pontversenyben a hetedik helyen v�gzett 45 ponttal. Csapatt�rsa, Coulthard tizedik lett 24 ponttal.

A 2004-es szezonban el�rt eredm�nyei:

Nagyd�j               Rajt/C�l (kies�s oka) 

Ausztr�lia                   10/KI (motor, 10. k�r)

Malajzia                       5/KI (er��tvitel, 41. k�r) 

Bahrein                       20/KI (motor, 8. k�r) 

San Marino                 20/8 

Spanyolorsz�g           13/11 

Monaco                       6/KI (motor, 28. k�r) 

Eur�pa                        4/KI (motor, 10. k�r) 

Kanada                       8/5 

Egyes�lt �llamok        7/6                                           

Franciaorsz�g            9/7 

Nagy-Britannia            1/2 

N�metorsz�g              3/KI (h�ts� sz�rny, 14. k�r) + leggyorsabb k�r 

Magyarorsz�g            10/KI (elektronika, 14. k�r) 

Belgium                       10/1 + leggyorsabb k�r 

Olaszorsz�g               7/KI (motor, 14. k�r) 

K�na                            2/3 

Jap�n                         12/6 

Braz�lia                       3/2

West McLaren Mercedes

Aut�: McLaren MP4-19, MP4-19B 

Motor: Mercedes FO110P V10 

Gumik: Michelin

2005-ben �jabb jelent�s szab�lyv�ltoz�sokat hoztak a Forma 1-ben. A legfontosabb az a gumiszab�ly volt, melynek �rtelm�ben a versenyz�knek egy garnit�ra gumival kellett v�gigfutnia az id�m�r� edz�seket �s a teljes versenyt�vot, valamint a motorszab�ly, amely szerint egy hajt�m�nek k�t versenyh�tv�g�t kellett kib�rnia. A rajtsorrendr�l az els� hat futamon k�t „egyk�r�s” id�m�r� edz�s d�nt�tt (egy szombaton, egy vas�rnap), �m a n�rburgringi Eur�pa Nagyd�jt�l kezdve a n�z�k �s a m�dia �ltal�nos el�gedetlens�ge miatt elt�r�lt�k a vas�rnapi id�m�r�t.

A szezon elej�n a Renault �s Fernando Alonso er�sen kezdett �s nagy el�nyre tett szert a vil�gbajnoki pontversenyben. A McLaren az els� n�h�ny futamon azzal a probl�m�val k�zd�tt, hogy aut�juk t�ls�gosan �vta a gumikat, �gy azok nem tudtak felmelegedni megfelel�en az egyk�r�s id�m�r� edz�sen. Miut�n ezt kik�sz�b�lt�k, a csapat egyre jobb teljes�tm�nyt ny�jtott, R�ikk�nen pedig megnyerte a Spanyol �s a Monac�i Nagyd�jat.

A N�rburgringen is vezetett eg�szen az utols� k�rig, amikor azonban egy kock�sra f�kezett gumi miatt elt�rt az els� ker�kfelf�ggeszt�se �s a gumifalba �tk�z�tt. A versenyz�nek nem lett baja, de a futamot a nagy vet�lyt�rs, Alonso nyerte meg.

A k�vetkez� versenyen, Kanad�ban R�ikk�nen ism�t nyert, majd a Michelin-gumikkal ell�tott csapatok (a McLaren �s a Renault is k�z�j�k tartozott) �ltal kihagyott Amerikai Nagyd�j ut�n Franciaorsz�gban harmadik lett, a Brit Nagyd�jon pedig hatodik. R�ikk�nennek mindk�t alkalommal motort cser�ltek az aut�j�ban az id�m�r� edz�s ut�n �s a szab�lyok �rtelm�ben ez t�z helyes b�ntet�st vont maga ut�n a versenyen, �gy a finn a mez�ny k�zep�r�l rajtolhatott el.

A N�met Nagyd�jon R�ikk�nen ism�t az �lr�l esett ki m�szaki hiba miatt, de azt�n a Magyar �s a T�r�k Nagyd�jon nyerni tudott. Az Olasz Nagyd�jon megint motort cser�ltek aut�j�ban, �gy a pole poz�ci� helyett csak a 11. helyr�l indult, s v�g�l negyedik lett. Belgiumban nyert, de ekkor m�r a sok m�szaki hiba miatt, ami a finnt s�jtott a szezon sor�n nem sok es�lye volt a vil�gbajnoki c�mre. A k�vetkez� versenyen, a Brazil Nagyd�jon Alons�nak a harmadik hely is el�g volt arra, hogy bebiztos�tsa a c�met mag�nak – �s ezt meg is tette. A Jap�n Nagyd�jon R�ikk�nen a 17. helyr�l indulva nyert az utols� k�rben megel�zve az addig vezet� Giancarlo Fisichell�t, a szezon utols� futam�n, K�n�ban pedig m�sodik lett Alonso m�g�tt.

A vil�gbajnoki pontversenyben a finn �sszesen 112 pontot gy�jt�tt �s a m�sodik helyen v�gzett a 133 pontos Alonso m�g�tt. Szoros csata kettej�k k�z�tt a p�ly�n vagy a vil�gbajnoki pontversenyben nem alakult ki az �v sor�n. R�ikk�nen csapatt�rsa, Juan Pablo Montoya – aki k�t futamot kihagyott, egyr�l pedig kiz�rt�k a csapat hib�ja miatt – 60 ponttal a negyedik helyen v�gzett.

A 2005-�s szezonban el�rt eredm�nyei:

Nagyd�j               Rajt/C�l (kies�s oka)

Ausztr�lia                   10/8

Malajzia                       6/9 + leggyorsabb k�r

Bahrein                       9/3 

San Marino                 1/KI (f�tengely, 10. k�r) 

Spanyolorsz�g           1/1 

Monaco                       1/1 

Eur�pa                        2/11 (felf�ggeszt�s, 58. k�r) kiesett, de rangsorolt�k

Kanada                       7/1 + leggyorsabb k�r

Egyes�lt �llamok        2/NI 

Franciaorsz�g            13/2 + leggyorsabb k�r 

Nagy-Britannia            12/3 + leggyorsabb k�r 

N�metorsz�g              1/KI (hidraulika, 36. k�r) + leggyorsabb k�r 

Magyarorsz�g            4/1 + leggyorsabb k�r 

T�r�korsz�g               1/1 

Olaszorsz�g               11/4 + leggyorsabb k�r 

Belgium                       2/1 

Braz�lia                        5/2 + leggyorsabb k�r 

Jap�n                          17/1 + leggyorsabb k�r 

K�na                            3/2 + leggyorsabb k�r

Team McLaren Mercedes

Aut�: McLaren MP4-20

Motor: Mercedes-Benz FO 110R V10

Gumik: Michelin

2006

2006-ban �jabb technikai v�ltoztat�sok t�rt�ntek: a V10-es motorokr�l �tt�rtek a V8-asokra. Ez az �v �jabb csal�d�s lehetett a versenyz� sz�m�ra: a McLaren teljes�tm�nye elmaradt a f� riv�lis Ferrarit�l �s Renaultt�l. Az els� k�t futamon R�ikk�nen kiesett, el�bb az aut�, azut�n �tk�z�s k�vetkezt�ben. Ausztr�li�ban jobban alakultak a dolgok: m�sodik lett.

Eur�p�ba visszat�rve egy �t�dik, egy negyedik, majd egy �jabb �t�dik helyez�st szerzett. Aut�ja ez�ttal nem megb�zhatatlan, hanem lass� volt. Monac�ban �jra a kocsi romlott el, de Silverstone-ban v�gre �jra a dobog�n l�thattuk.

Kanad�ban R�ikk�nen �jra a k�zel ker�lt a gy�zelemhez, de be kellett �rnie az �jabb harmadik hellyel. Egy �jabb kies�s �s egy �t�dik hely ut�n egy �jabb dobog� k�vetkezett. A rendk�v�l �lvezetes, es�s magyar futamon �jra kiesett, miut�n h�tulr�l nekiment egy lek�r�z�tt versenyz�nek.

A t�r�korsz�gi kies�s ut�n 2006-os legjobb eredm�nye k�vetkezett: m�sodik lett Monz�ban. Ahol szombaton a pole poz�ci�b�l indulhatott, 64-ezred m�sodpercel el�zve meg M. Schumachert.

Egy kies�s ut�n k�t �t�dik hellyel b�cs�zott a McLarent�l.

�vad k�zben rengeteg pletyka r�ppent fel, hogy 2006-ban lej�r� kontraktusa ut�n hova igazol, esetleg marad-e a McLarenn�l. V�g�l a Ferrarit v�lasztotta, h�rom �vre szerz�d�tt a csapathoz. (A 2006-os monzai nagyd�j egyik legeml�kezetesebb momentuma volt, mikor a dobog� legfels� fok�n �ll� Michael Schumacher, mosolyogva a mellette �ll� R�ikk�nen f�l�be s�gott valamit, majd a sajt�t�j�koztat�n bejelentette visszavonul�s�t. Akkor m�r mindenki tudta, hogy Kimi R�ikk�nen lesz Michael Schumacher ut�da a Scuderia Ferrarin�l.)

A 2006-os szezonban el�rt eredm�nyei:

Nagyd�j               Rajt/C�l (kies�s oka)

Bahrein                       21/3 

Malajzia                       6/KI (baleset, 1. k�r)

Ausztr�lia                   4/2 + leggyorsabb k�r 

San Marino                 8/5

Eur�pa                        5/4 

Spanyolorsz�g           9/5

Monaco                       3/KI (motor, 51. k�r) 

Nagy-Britannia            2/3

Kanada                       3/3 + leggyorsabb k�r 

Egyes�lt �llamok         9/KI (baleset, 1. k�r)

Franciaorsz�g            6/5 

N�metorsz�g              1/3

Magyarorsz�g            1/KI (baleset, 26. k�r) 

T�r�korsz�g               7/KI (felf�ggeszt�s, 2. k�r)

Olaszorsz�g               1/2 + leggyorsabb k�r 

K�na                             5/KI (elektronika, 17. k�r)

Jap�n                          11/5 

Braz�lia                        2/5

Team McLaren Mercedes

Aut�: McLaren MP4-21 

Motor: Mercedes FO 108S V8

Gumik: Michelin

Scuderia Ferrari

2007

2007-ben R�ikk�nen a Ferrarihoz szerz�d�tt. Els� futam�n, Ausztr�li�ban, r�gt�n siker�lt megszereznie az els� rajtkock�t, majd a versenyen megfutotta a leggyorsabb k�rt, �s v�g�l a dobog� legfels� fok�ra is � �llhatott fel, megel�zve a McLaren k�t pil�t�j�t. Az Ausztr�l nagyd�jat f�l�nyesen nyerte, mik�zben csapatt�rsa, Felipe Massa csup�n a hatodik helyet szerezte meg, igaz, �t az id�m�r�n v�lt�hiba h�tr�ltatta, ez�rt a rajtr�cs k�zep�r�l volt k�nytelen rajtolni. Nigel Mansell 1989-es ferraris deb�t�l�sa �ta neki siker�lt el�sz�r, hogy gy�zelemmel mutatkozzon be a Scuderi�n�l.

A m�sodik (Mal�j) nagyd�jra kiegyenl�t�dtek az er�viszonyok a Ferrari �s legnagyobb riv�lisa, a McLaren k�z�tt, �gy vegyes, Massa-Alonso-R�ikk�nen-Hamilton sorrend alakult ki a rajtr�cs elej�n. Az els� kanyarban mindk�t McLaren megel�zte az el�tte indul� Ferrarit, majd a m�sodik kanyarban, Hamilton Mass�t is megel�zte, �gy a k�t McLaren a k�t Ferrari el� ker�lt. Alonso gy�zelme innent�l kezdve nem lehetett k�rd�s, �gy R�ikk�nennek m�r csak Hamilton �ld�z�se maradt, �s b�r megk�zel�tette a "szuper�joncot", megel�zni nem tudta, �gy a harmadik helyen �rt c�lba. Csapatt�rsa, Massa, az �t�dik k�rben k�v�lr�l pr�b�lta el�zni Hamiltont, �m a man�ver balul siker�lt, minek k�vetkezt�ben kics�szott, �s az �t�dik helyre tudott csak visszat�rni, �s a versenyt is abban a poz�ci�ban felyezte be.

A harmadik (Bahreini) nagyd�jon ism�t harmadiknak futott be, ism�t Hamilton m�g�tt, �m ez�ttal csapatt�rsa nyert. Alonso �t�dik lett. Ekkor h�rmas holtverseny alakult ki a vil�gbajnoks�gban R�ikk�nen, Alonso �s Hamilton k�z�tt.

A negyedik (Spanyol) nagyd�jat feladni k�nyszer�lt. Csapatt�rsa ezt a futamot is megnyerte, r�ad�sul nagyszer� versenyz�ssel Hamilton �s Alonso el�tt. Mivel az angol "szuper�jonc" a k�tszeres vil�gbajnok csapatt�rsa el�tt �rt c�lba, �tvette a vezet�st a vil�gbajnoki pontversenyben, Massa pedig felj�tt R�ikk�nen el� a harmadik helyre.

R�ikk�nen teljes�tm�nye elmaradt a v�rtt�l, nemcsak a McLarenek, de csapatt�rsa, Massa is jobb teljes�tm�nyt ny�jtott n�la. A "szupergyors" "J�gember" m�tosza megrend�lt. Val�j�ban az �j Bridgestone gumikhoz, �s a Ferrari agressz�v kip�rg�sg�tl� rendszer�hez csak nehezen tudott alkalmazkodni.

Monac�ban, az id�m�r�n annyira igyekezett gyorsan vezetni, mag�hoz k�pest idegen st�lusban, hogy aut�ja a falhoz �rt, �s a Ferrari els� felf�ggeszt�se meghib�sodott. Az ir�ny�thatatlan Ferrarival szinte pontosan leut�nozta Michael Schumacher egy �vvel ezel�tti, nagy vihart kavart, "leparkol�s�t". Nagynehezen begurult a boxba, �s k�ts�gbeesetten k�rte szerel�it, hogy jav�ts�k meg versenyg�p�t, de azt m�r nem lehetett rendbehozni az id�m�r�re. Kimi m�lypontra zuhant. M�rt id� n�lk�l a 15. helyr�l rajtolt, �s v�g�l k�rh�tr�nyban az utols� pontszerz� helyen futott be, nyolcadikk�nt. K�zben a k�t McLaren teljesen m�s dimenzi�ban versenyzett, mint a t�bbiek. M�g Hamilton m�terekre k�vette csapatt�rs�t, addig a harmadik helyen aut�z� Mas�ra m�r t�bb mint egy percet vertek, �s az �sszes t�bbi aut�t lek�r�zt�k. A vil�gbajnoks�gban ism�t holtversenyben vezetett a k�t McLaren, de eddigre a k�t Ferrari m�r lemaradt az Ez�stnyilakt�l. (Akiket viszont csapatutas�t�s �gy�ben vizsg�lt�k, mivel nem hagyt�k, hogy Hamilton megpr�b�lja megel�zni Alons�t, ami viszont Monac�ban igen logikus d�nt�s.)

A kaotikus kanadai nagyd�jon Hamilton a verseny elej�t�l a v�g�ig vezetett, mivel boxki�ll�sait mind siker�lt a biztons�gi aut� p�ly�ra hajt�sa el�tt letudnia. �t csak a BMW-s Nick Heidfeld tudta k�vetni, hasonl�an szerencs�s boxtaktik�j�nak k�sz�nhet�en. A mez�ny t�bbi tagj�ra teljes k�osz borult. A biztons�gi aut� n�gyszer is a p�ly�ra hajtott. Nyolcan kiestek (k�z�l�k Robert Kubica falnak csap�d�sa az ut�bbi �vek legnagyobb balesete volt, de szerencs�re szinte s�rtetlen�l meg�szta). K�t pil�t�t (Massa, Fisichella) kiz�rtak a boxutcai szab�lyok megs�rt�s��rt. M�sik kett�t (Alonso, Rosberg) pedig boxutca �thajt�sra b�ntettek, mert a boxba hajtottak, mik�zben azt m�g nem nyitott�k meg. M�g Hamilton sz�rnyalt, Alonso bukd�csolt (t�bbsz�r is kics�szott, v�g�l a hetedik helyen futott be, miut�n az utols� k�rben Takuma Sato is leel�zte egy Super Agurival), Mass�t kiz�rt�k, R�ikk�nen beragadt (v�g�l csak az �t�dik lett). Hamilton l�legzetv�telnyi el�nyh�z jutott Alonsoval szemben, �s R�ikk�nen is felz�rk�zott egy kicsit Mass�ra.

A k�vetkez� �szak-amerikai verseny (a j�v� �vre szerz�d�st nem hosszabb�t�) Indianapolisban zajlott. A vil�gbajnoks�g �ll�s�nak megfelel� sorrend alakult ki a rajtr�cson: Hamilton-Alonso-Massa-R�ikk�nen. Majd ugyan ebben a sorrendben is futottak be. A k�t McLaren m�g mindig f�l�nyben volt, de el�ny�k Indianapolisban m�r "csak" 10 m�sodperc volt a v�r�s�kkel szemben. (Alonso �s Hamilton k�z�tt egyre fesz�ltebb lett a viszony, �s a spanyol egyre rosszabb viszonyban �llt csapat�val is, k�l�n�sen annak vezet�j�vel, Ron Dennisszel.) �gy t�nt, hogy a mez�ny leggyorsabb pil�t�j�nak tartott R�ikk�nenn�l gyorsabb a csapatt�rsa, Massa.

�m mire kritikusai le�rt�k volna a finn versenyz�t, Franciaorsz�gban futamot nyert, m�ghozz� �gy, hogy a Ferrari megszerezte a 2007-es �vben els� kett�s gy�zelm�t. A McLarennel szemben le�rt Ferrari is felt�madni l�tszott: Massa indult pole-b�l, �s a v�r�s�k f�l percet vertek a harmadik helyen befut� Hamiltonra. Alonso a hetedik lett. A vil�gbajnoks�gban a sorrend nem v�ltozott, de mind a n�gy �lmen�nek k�t-k�t futamgy�zelme volt ekkor.

Angli�ban, b�r a hazai k�z�ns�g el�tt versenyz� Hamilton� lett a pole, R�ikk�nen nyerte a futamot. Ezzel �jra bajnoki es�lyesk�nt emlegett�k. Mivel m�g�tte Alonso Hamilton sorrendben futottak be az Ez�stnyilak, Alonso faragott egy keveset a h�tr�ny�b�l. Mivel Massa csak az �t�dik helyen z�rt, ez�rt R�ikk�nen egy ponttal el� ker�lt a ba