A k�z�pkorban

A k�z�pkorban sok vakmer� k�s�rletez� csatolt sz�rnyszer� alkotm�nyt mag�ra, azut�n leugrott egy toronyb�l vagy ez szikla tetej�r�l - de mind lezuhant, �s k�z�l�k sokan hal�lra is z�zt�k magukat. A XV. sz�zadi It�lia csod�latos m�v�sze �s gondolkod�ja, Leonardo da Vinci is megpr�b�lta megfejteni a rep�l�s rejt�ly�t. � is hitt abban, hogy eltanulhatjuk a madarak fort�lyait, de r�j�tt, hogy az emberi kar t�l gyenge ehhez, nem tud sok�ig csapkodni a r�k�t�tt sz�rnnyal. Ez�rt sz�rnymozgat� g�pezeteket, ornithoptereket tervezett, melyeknek rajzait �vsz�zadokkal k�s�bb jegyzetei k�z�tt tal�lt�k meg. Leonardo sohasem pr�b�lta meg meg�p�teni ezeket a g�pezeteket, igaz, nem is tudott volna vel�k rep�lni, hiszen az � kor�ban m�g nem voltak megfelel�en k�nny� anyagok. B�r a madarak r�pt�nek minden titk�t m�g � sem tudta eltanulni, de a legels�k k�z�tt volt, aki m�r tudom�nyos alapon pr�b�lt rep�l� g�pezeteket alkotni.

Leonardo da Vinci rep�l�g�pe

Rep�l�s h�l�gballonnal

Az 1700-as �vek k�zep�n a franciaorsz�gi Annonay-ban m�k�d� pap�rgy�ros csal�d k�t sarja, a k�s�bb csak Montgolfier-fiv�rekk�nt ismert Josef �s Etienne k�s�rletezni kezdtek, �s el�sz�r v�zg�zzel pr�b�lt�k magasba emeltetni l�gballonjukat, de a kih�l� v�zg�z kicsap�dott �s �tnedves�tette a pap�rb�l k�sz�lt l�gballont. El�sz�r �resen engedt�k fel l�gg�mbj�ket a magasba, k�s�bb �llatokat (egy juhot, egy kakast �s egy kacs�t) helyeztek a kos�rba. V�g�l eld�nt�tt�k, hogy elv�gzik az els� emberes rep�l�st. XIV. Lajos kir�ly rabokat akart a pr�barep�l�sre felhaszn�lni, de egy fiatal orvos, Pil�tre de Rozier (� lett k�s�bb az els� ember, aki l�gibalesetben meghalt) �s Francois d'Arlandes m�rki v�llalta, hogy besz�llnak a l�gballon gondol�j�ba. �gy, az els�, embert is sz�ll�t� h�l�gballonos rep�l�st �k hajtott�k v�gre 1783. okt�ber 19-�n P�rizs mellett. A hivatalos, t�bb sz�z megh�vott el�tt v�grehajtott rep�l�sre 1783. november 21-�n ker�lt sor. A rep�l�s 25 percig tartott, ezalatt kb. 7,5 km-t siker�lt megtenni.

A Montgolfier ballon

Az els� igazi rep�l�g�pek

Orville �s Wilbur Wright

A Wright fiv�rek alkott�k meg az els� m�k�d�k�pes rep�l�g�pet, a Wright Flyer-t. 1903-ban �p�tett�k meg a Wright Flyert, amelyre k�s�bb Flyer I-k�nt hivatkoztak. Ez a g�p manaps�g Kitty Hawkk�nt is ismert. A g�pet faragott l�gcsavar �s a Taylor �ltal Daytonban, a biciklim�helyben �p�tett motor hajtotta. A l�gcsavar hat�konys�gi mutat�ja 80%-os volt. A motor sokkal jobb volt, mint a legt�bb akkoriban gy�rtott motor, el�g k�nny� �s er�s volt ahhoz, hogy rep�l�g�pben haszn�lj�k. A motorban haszn�lt l�nc – nem meglep� m�don – egy biciklil�nc volt. 1903. december 17.-�n emelkedtek el�sz�r a leveg�be, mindketten k�tszer. Az els� rep�l�s sor�n Orville 39 m�tert rep�lt 12 m�sodperc alatt, �s egy h�res f�nyk�pen is meg�r�k�tett�k. A nap negyedik rep�l�se volt az egyetlen, amelyet val�j�ban ir�ny�tani is tudtak, Wilbur 279 m�tert rep�lt 59 m�sodperc alatt.

Wright Flyer

Louis Bl�riot

Ez a francia m�rn�k, konstrukt�r, a rep�l�s egyik �tt�r�je, 1909. j�lius 25.-�n Calais �s Dover k�z�tt �trep�lte a La Manche-csatorna 37 km-es t�vols�g�t 36 perc alatt.

Bl�riot rep�l�g�pe

Gyorsul a fejl�d�s

Deperdussin (1909)

Az els� vil�gh�bor�t megel�z� �vekben a Deperdussin c�g monopl�njai a legjobbak k�z�tt voltak, �s sorra d�nt�tt�k a sebess�gi rekordokat.

Deperdussin

Sopwith Pup (1917)

Az els� vil�gh�bor� alatt a rep�l�g�pek hatalmas �talakul�son mentek kereszt�l. A h�bor�s duplafedel�ek m�r j�val gyorsabbak �s kezesebbek voltak el�deikn�l. A Sopwith Pup kis forgat�motorj�val t�ll�pte a 185 km/h-�s sebess�get, �s kit�n� ir�ny�that�s�ga r�v�n a l�gi harcok gladi�tor�v� lett.

Sopwith Pup

Hawker Hart

A Hartot Sidney Camm, a Hawker-gy�r m�rn�ke tervezte. A k�t�l�ses bomb�z� g�p az akkori id�k leggyorsabb rep�l�je lett.

Hawker Hart

Supermarine S6B

A h�szas �vek k�zep�re a rep�l�g�p szerkezete m�r annyira meger�s�d�tt, hogy a legt�bb gy�r visszat�rhetett az egysz�rny� g�pekhez. A Supermarine 1929-ben megnyerte a hidropl�nok sz�m�ra ki�rt Schneider-kup�t. Ekkor sebess�ge 529 km/h volt.

Supermarine S6B

A k�t vil�gh�bor� k�z�tt

A k�t vil�gh�bor� k�z�tti id�szak volt a rep�l�s h�skora. J. Alcock �s A. Brown els�k�nt sz�llt �t egyhuzamban az Atlanti-�ce�n felett, Kingsfort Smith pedig a Csendes-�ce�nt rep�lte �t. Csakhamar megindult a rendszeres l�gi utas sz�ll�t�s. A gy�rak elkezdt�k a modern utassz�ll�t� rep�l�g�pek gy�rt�s�t.

Boeing 247

A l�gi forgalom minden nemzetek felett az Egyes�lt �llamokban b�v�lt a leggyorsabban, mert a postaszolg�lat is nyeres�get hozott a l�git�rsas�goknak, az utassz�ll�t� g�pek pedig k�l�n�sen gyors fejl�d�sen mentek kereszt�l. 1933-ban a Boeing c�g k�sz�tette 247-es g�p volt a vil�g els� modern utassz�ll�t� rep�l�je. A maga idej�ben a Boeing 247D volt a vil�g egyik legkorszer�bb rep�l�g�pe. Monopl�n elrendez�s�, �ramvonalas t�rzs�t f�mk�peny burkolta, fut�m�v�t pedig felsz�ll�s ut�n a sz�rnyba vissza lehetett h�zni. L�gellen�ll�sa �gy annyira cs�kkent, hogy csaknem 300 km/h lett a cs�cssebess�ge, vagyis gyorsabb volt, mint a kor legt�bb harci rep�l�je, s utasait csaknem h�sz �ra alatt �trep�tette az Egyes�lt �llamok felett.

Boeing 247

Havilland Dragon

Mai ut�daikhoz k�pest a r�gi utassz�ll�t�k meglehet�sen apr�k voltak. 1933-ban kezdt�k el gy�rtani a Havilland Dragon utassz�ll�t� g�pet. A Dragon csup�n 8 utas sz�ll�t�s�ra volt k�pes (igaz, a Boeing 247-ben is csak 10 utas f�rt el). Az �l�ssorokkal berendezett utast�r csak ennek a g�pnek a kor�ban lett �ltal�nos.

Dragon

Sug�rhajt�s� rep�l�g�pek

A sug�rhajt�s� g�pek a negyvenes �vekben jelentek meg, �s az�ta teljesen �tform�lt�k a l�gi k�zleked�st. Addig csak a leggazdagabbak engedhett�k meg maguknak a rep�l�st, de ma m�r �vente sok milli� ember �l rep�l�g�pre. A sug�rhajt�s� g�peket nagy �t�raml�s� g�zturbin�k hajtj�k, r�ad�sul gyorsabbak �s cs�ndesebbek el�deikn�l.

Bell X-1

A speci�lis �p�t�s� Bell X-1-gyel Chuck Yeager pil�t�nak 1941-ben siker�lt t�lsz�rnyalnia a hangsebess�get. Ekkor 1100 km/h-val rep�lt. M�r 1941-ben megt�rt�nt!!!

Bell X-1

Comet

A vil�g els� sug�rhajt�s� utassz�ll�t� g�pe, a Comet 1952-ben jelent meg, �s r�gt�n fel�re cs�kkentette a rep�l�si id�t. A Cometek k�z�l azonban n�h�nyat tragikus baleset �rt, �gy csak az 1958-ban sz�letett Boeing 707-essel k�sz�nt�tt be a sug�rhajt�s� utassz�ll�t�k kora.

Comet

Boeing 747

Amikor 1970-ben megjelent a Boeing 747-es, sok szakember figyelte hitetlen�l, vajon lesz-e az ”�ri�sg�pnek” valaha el�g utasa. �m a ”Jumbo ” nagy befogad�k�pess�g�vel olcs�bb� tette a rep�l�st, s ezzel milli�sz�mra vonzotta �s vonzza ma is az utasokat.

Boeing 747

Concorde

Az egyetlen bev�lt szuperszonikus utassz�ll�t� g�p, a Concorde k�tszer olyan gyorsan rep�lt �t az Atlanti-�ce�n felett, mint a hagyom�nyos sug�rhajt�s� g�pek.

Concorde

Airbus A380

Ez a vil�g legnagyobb utassz�ll�t� rep�l�g�pe, ak�r 800 utast is be tud fogadni.

A380

Forr�s: wikipedia.org