Bevezet�s

A tolvajc�hek a szerepj�t�kokban a szervezett b�n�z�s megjelen�si form�i. Szinte mindenhol megtal�lhat�k, ahol anyagi haszonra lehet szert tenni m�sok kizs�km�nyol�sa, kirabl�sa r�v�n. Az al�bbiak annak a KM-nek vagy J�t�kosnak k�v�nnak seg�ts�get ny�jtani, aki tolvajc�h kidolgoz�s�ba kezd.

Elhelyezked�s

Fontos szempont az adott kl�n f�ldrajzi elhelyezked�s�nek k�rd�se, hiszen ez meghat�rozza a k�sobbi tev�kenys�gek jelentos r�sz�t. A tolvajc�hek els�sorban s�r�n lakott vid�ken, v�rosokban j�nnek l�tre, hiszen itt van lehet�s�g a megfelel� anyagi h�tt�r biztos�t�s�ra. Term�szetesen nem k�telez� minden tolvajkl�nnak egy v�rosban megtelepednie, de ebben az esetben meg kell indokolni, hogy mi�rt van ott, ahol van.

Profil �s anyagi helyzet

Egy tolvajc�h rengeteg dologgal foglalkozhat. L�ssunk n�h�nyat ezek k�z�l :
  - v�delmi p�nzek : klasszikus dolog, a c�h megkeres egy gazdag kereskedot vagy boltost, hogy ha biztons�gban akarja tudni �ruj�t, akkor megfelelo idok�z�nk�nt fizessen a kl�nnak egy �sszeget. Ha r��ll a dologra, az �ltal�ban azt is jelenti, hogy a kl�n megv�di �t m�s tolvajokt�l.
  - koldul�s : az ember el sem hinn�, hogy mennyi p�nzt lehet �gy �sszeszedni. B�r az egyes koldusok csak apr�p�nzeket kapnak, de eg�sz nap „dolgoznak”, �s sokan vannak. Este azt�n �sszegy�lnek a kl�n�p�letben �s beszolg�ltatj�k az �sszegyujt�tt p�nz egy r�sz�t.
  - zsebmetsz�s : piacokon, v�s�rok k�rny�k�n �s egy�ltal�n mindenf�le t�megben megtal�lhat�k a zsebtolvajok. K�pzettek, �gyesek, j�l felszereltek �s nagyon szemtelenek. Senki sincs biztons�gban, b�rki k�nnyen elvesz�theti ersz�ny�t, �kszereit.
  - bet�r�sek, rabl�sok : szint�n el�g gyakori dolog, hogy a tolvajok inform�ci�t kapnak egy �rt�kes t�rgy vagy nagyobb mennyis�g� p�nz holl�t�r�l �s term�szetesen megpr�b�lj�k megszerezni. A kl�non bel�l �ltal�ban van egy specialista csoport, akik a bet�r�seket v�grehajtj�k.
  - szerencsej�t�k : ez a munka m�r nem csek�ly anyagi befektet�st is ig�nyel. Megfelel� �p�let �s szem�lyzet kell egy j�t�kbarlang �zemeltet�s�hez. Mikor ez megvan, j�het a p�nz. Az ilyen sz�rakoz�helyeken term�szetesen �lmozott kock�kkal, cinkelt lapokkal megy a j�t�k, megfeleloen k�pzett emberek szabad�tj�k meg a bet�r�ket p�nz�kt�l. A legt�bb v�rosban tiltott a szerencsej�t�k, de ennek ellen�re mindenhol megtal�lhat�. Sz�mos mell�kfoglalkoz�s kapcsol�dhat hozz�, mint p�ld�ul a j�t�kban elmer�lt delikvensek zseb�nek ki�r�t�se �s �r�ml�nyok futtat�sa.
  - feketekereskedelem : kik�t�v�rosokban, fontos keresked�v�rosokban tany�z� tolvajok kedvelt �s j�l j�vedelmezo foglalkoz�sa. F�k�nt dr�ga �s ritkas�gsz�mba men� �rukkal folyik, hiszen ezek hoznak megfelel� hasznot. Amennyiben a kl�nnak megfelel� anyagi h�ttere van, t�bb saj�t haj�ja �s karav�nja lehet, melyek csak a csemp�szett �rukat sz�ll�tj�k. A feketekereskedelem leegyszer�s�tve azt jelenti, hogy az ad�k �s illet�kek megker�l�s�vel folyik. Olyan kl�n is elk�pzelhet�, mely a lopott �rukat csemp�szi ki az orsz�gb�l.
  - hamis�t�s : Amennyiben a tolvajok k�z�tt elegend� �gyes kez� ember van �s meg tudj�k szerezni a kell� felszerel�st, lehet�s�g ny�lik arra, hogy m�t�rgyakat, p�nzt hamis�tsanak.
  - rabszolgakereskedelem : A feketekereskedelmhez hasonl�an kik�t�v�rosokban jellemz�. Nagyon macer�s �s kock�zatos dolog, nem v�letlen, hogy nagyon kev�s tolvajkl�n foglalkozik ezzel az �zlet�ggal.
  - infor�ci�szerz�s, k�mked�s : Az inform�ci�gy�jt�s els�sorban a kl�n fennmarad�s�t szolg�lja, hiszen tudni kell, mikor hova �rdemes menni, illetve hova nem. �rtem itt azt p�ld�ul, hogy �ppen hova �rkezett egy gazdag, de v�dtelen t�rsas�g, akik ersz�ny�t k�nnyen meg lehet k�nny�teni, illetve hova �rkezett egy csapat kalandoz�, akikkel viszont �letvesz�lyes lehet ujjat h�zni. A k�mked�s m�r m�s t�szta. Itt valaki felk�ri a kl�nt, hogy szerezzen inform�ci�t adott helyr�l, t�rgyr�l, szem�lyr�l, stb. Speci�lis felk�sz�lts�g� emberek kellenek ennek v�grehajt�s�ra, akiknek nem akad�ly, hogy esetleg 15-20 f�s �rsereg mellett kell �szrev�tlen�l elosonni, vagy kuty�k szagl�s�t kij�tszani.
  - b�rgyilkoss�gok : �ltal�ban a kl�non bel�li kis csoport v�gzi a gyilkoss�gokat, amelynek tagjai erre vannak kik�pezve. A megrendel�k �ltal�ban politikai, gazdas�gi okok miatt fordulnak hozz�juk, maga a kl�n pedig az �rdekeket s�rt�, a kl�n munk�j�t akad�lyoz� szem�lyek elt�vol�t�s�ra k�ri �ket.

L�tsz�m �s szervezeti fel�p�t�s, bels� t�rv�nyek

  A tolvajc�h l�tsz�m�t els�sorban az hat�rozza meg, hogy milyen gazdag az a ter�let, ahol a c�h tev�kenykedik. Egy kisv�rosban �ltal�ban 10-50 f�s szervezet k�pzelhet� el, ha van konkurencia, akkor kevesebb is. Nagyv�rosokban t�bbsz�z f�s h�l�zat is kialakulhat, esetleg orsz�gokat beh�l�z� f�ldalatti kl�n is elk�pzelhet� t�bbezer taggal.
  A c�h szervezeti fel�p�t�s�nek kell megteremtenie azt az er�t, ami az egyes tagokat egybentartja. Ez lehet egy teljhatalm� �s er�skez� vezet�, k�z�s ellens�g, stb. Nagy szervezet eset�n t�bb alcsoport is l�trej�het, melyek azt�n versenghetnek is egym�ssal.
  A tolvajkl�n ir�ny�t�sa megfelel� embert vagy embereket k�v�n. A kl�n muk�d�k�pess�g�nek egyik alappill�re egy olyan vezet� test�let, mely �tl�tja az adott ter�let politikai �s gazdas�gi �sszef�gg�seit, k�pes gyors �s hat�rozott d�nt�seket hozni, �s a kl�n egyes alcsoportjainak m�k�d�s�t �sszehangolni.
  Mint minden szervezetnek, egy tolvajkl�nnak is vannak �rott �s �ratlan t�rv�nyei. A t�rv�ny �th�g�s�t megfelel� b�ntet�sekkel s�jtj�k. Az �rott t�rv�nyek �ltal�ban a kl�n bels� muk�d�s�t szab�lyozz�k. P�ld�ul egy tolvajnak zs�km�nya h�ny sz�zal�k�t kell beszolg�ltatnia, kiknek tartozik engedelmess�ggel, stb. Az �ratlan t�rv�nyek olyan szok�sok, melyeket minden kl�ntag ismer �s betart. Megszeg�s�k ink�bb erk�lcsi b�ntet�ssel j�r.

Kapcsolatok

A kl�n �lete lehetetlen lenne megfelel�en ki�p�tett kapcsolatrendszer n�lk�l. Elsosorban az utcagyerekek, koldusok azok, akik a v�rosba �rkez�kr�l inform�ci�kat szolg�ltatnak.
  Azt�n ott vannak a fogad�sok, akik sokszor �sszej�tszanak a tolvajokkal.
  Sz�ks�g lehet v�rosi hivatalnokok megveszteget�s�re is, hogy a kl�n megfelel� id�ben �rtes�lj�n arr�l, milyen katonai akci�k k�sz�lnek a v�rosban, vagy mikor cs�kkentik az �rs�g l�tsz�m�t, p�ld�ul egy h�bor� miatt.
  A kl�nf�n�knek fels� szint� �sszek�ttet�sei is lehetnek. Esetleg egy nemesi csal�d (vagy kett�), a v�ros ir�ny�t�i, egy vall�s vezet�i, stb.

Ellens�gek

  Mivel a tolvajok abb�l �lnek, hogy m�sokt�l elvesznek �rt�keket, term�szetesen vannak ellens�geik. Els�sorban az adott ter�let karhatalma, a v�ros�rs�g. Persze ez a legkev�sb� fenyeget� vesz�ly, hiszen ha k�pes lenne tenni a kl�n ellen, akkor r�vid id�n bel�l kipusztulna a c�h. Ez nem azt jelenti, hogy nem lehet olyan v�ros, ahol az �rs�g egy-egy akci�val komoly k�rokat okozhat a kl�nnak.
  A k�vetkez� ellens�g-csoport a megk�ros�tottak. Ok anyagi �s hatalmi helyzet�knek megfelel�en tudnak a kl�n ellen tev�kenykedni. Egy egyszer� polg�r val�sz�nuleg csak bosszankodik, egy gazdag keresked� ak�r kalandoz�csapatot is felfogadhat a kl�n kiirt�s�ra.
  V�g�l a konkurencia. Nagyobb v�rosokban t�bb kl�n m�k�dhet p�rhuzamosan. Ha egyes �zleteik �tik egym�st, val�sz�n�leg m�dszeresen irtani kezdik a m�sik kl�nt.

Bel�p�si lehet�s�gek

Amennyiben a j�t�kban tolvajkl�nt akarunk mes�lni, �s v�letlen�l a j�t�kosok k�z�tt akad egy szabad�sz� tolvaj, net�n a kaland miatt valakinek be kell l�pnie a kl�nba, ki kell dolgoznunk ennek lehet�s�geit. El�re kell bocs�tani, hogy a tolvajkl�nokba idegenk�nt beker�lni nagyon neh�z. A tolvajok alapvet�en bizalmatlanok mindenkivel szemben (m�g a kl�non bel�l is). �j tagok legt�bbsz�r olyan utcagyerekek lesznek, akik tehets�get mutatnak valamely fontos k�pess�gre, �ket a kl�n neveli fel �s k�pezi ki. Ezen k�v�l �j tag akkor ker�lhet be, ha valakik a kl�non bel�l beaj�nlj�k. J�t�kosok sz�m�ra tal�n ez az egyetlen lehet�s�g, megismerkedni n�h�ny kl�ntaggal �s bebizony�tani nekik, hogy a karakter �rdemes a kl�n bizalm�ra. Term�szetesen megfelel� pr�b�t vagy pr�b�kat kell ki�llnia a leend� tagnak.