Az �tlagos fejvad�sz

Ynev egyik legk�l�nlegesebb karakterkasztja a fejvad�sz. K�z�pt�jon helyezkedik el a harcm�v�sz, harcos, tolvaj alkotta h�romsz�gben. T�k�letes gyilkosok; neveltet�s�k minden mozzanata, kik�pz�s�k minden egyes pillanata, eg�sz �let�k ezen c�lt szolg�lja. Ismerik �s felhaszn�lj�k a pusztakezes �s fegyveres harcm�v�szetet - �m csak, mint a gyilkol�s egyik hat�kony eszk�z�t. A rejt�z�s, lop�z�s, falm�sz�s mesterei; kitart�ak, sz�v�sak, gyorsak. Szigor� �s kegyetlen t�rv�nyek szerint �lnek, amelyek megszeg�s��rt bal kez�k lev�g�s�val, vagy �let�k fel�ldoz�s�val fizetnek. Ha elv�llalnak egy k�ldet�st, akkor t�rt�nj�k b�rmi, azt v�gre kell hajtaniuk - m�g saj�t kl�njuk vagy csal�djuk sem f�kezheti meg �ket t�bb�. A sikertelens�g�kre m�g hal�luk sem ments�g, ilyenkor a kl�n az elhunyt csal�dtagjain �ll bossz�t. A fejvad�szok nagy csal�dokra eml�keztet� kl�nokba t�m�r�lve �lnek. Gyakran val�ban rokoni sz�lak f�zik �ket egym�shoz. A vil�gt�l visszavonultan, nyugodtan szeretik gyakorolni "tudom�nyukat", �m olykor eg�sz v�rosokat h�l�z be �s ir�ny�t szervezet�k.

A k�pess�gek kidob�sa:

            A fejvad�szok harc�rt�ke nagyj�b�l a harcosok�val egyenl�, de nem k�zel�ti meg a gladi�torok�t vagy a lovagok�t. K� alapjuk 10, T� alapjuk 20, V� alapjuk 75 �s C� alapjuk 0, minden Tapasztalati Szinten 11 Harc�rt�k M�dos�t�t kapnak, amib�l 4-et, 4-et k�telesek mind T�-j�kre, mind V�-j�kre osztani. Kezdem�nyez� �rt�k�k minden m�sodik TSZ-en 1-gyel eleve n�, akkor is, ha erre egy�ltal�n nem �ldoznak HM-j�kb�l.

�leter� �s F�jdalomt�r�s

A fejvad�szok olyan kegyetlen �s kem�ny kik�pz�sen esnek �t, ami bizony eg�szs�g�ket is ig�nybe veszi. �gy azt�n nem �rvendeznek k�l�n�sebben magas �leter�nek. A f�jdalomhoz ellenben - �ppen eml�tett k�m�letlen �letm�djuk ok�n - hozz�szoktak, �s remek�l t�rik. �p alapjuk 6 (ehhez adja a karakter az Eg�szs�ge 10 feletti r�sz�t); Fp alapjuk pedig 7 (amihez a karakter �ll�k�pess�g�nek �s Akaraterej�nek 10 feletti r�sze j�n). Tapasztalati Szintenk�nt a fejvad�szok m�g k6+5 Fp-t kapnak.

K�pzetts�gek

A fejvad�sz meglehet�sen c�lir�nyosan kik�pzett harcos; nemigen jut ideje �s lehet�s�ge egy�b k�pzetts�gek elsaj�t�t�s�ra. Sokat m�r 1. Tapasztalati Szinten eleve megkap, �s m�g n�h�nyat k�s�bb. �gy azt�n �rthet�, mi�rt kev�s K�pzetts�g Pontjainak sz�ma: Kp alapja 3 �s minden TSZ-en (m�r az els�n is) tov�bbi 5 Kp-val gazd�lkodhat; amib�l olyan k�pzetts�geket tanul, amilyeneket csak k�v�n. Ha a karakter az �j szab�lyrendszer szerint csin�ljuk, az �ltal�nos fejvad�szra az A1-es t�bl�zat vonatkozik a F�ggel�kben.

A fejvad�szok 1. TSZ-en a k�vetkez� k�pzetts�geket kapj�k:

A fejvad�sz minden Tapasztalati Szinten kap 30%-ot, amit eloszthat felsorolt hat Sz�zal�kos J�rtass�g�ban m�rt k�pzetts�ge k�z�tt. Ha k�v�nja, b�rmelyiket r�szes�theti el�nyben a t�bbi h�tr�ny�ra, ak�r azt is megteheti, hogy n�melyiket egy�ltal�n nem n�veli. Azt azonban szem el�tt kell tartania, hogy egy k�pzetts�gre szintenk�nt maximum 15%-ot sz�nhat.

A tov�bbi szinteken a k�vetkez� k�pzetts�gben r�szes�l:

K�l�nleges k�pess�gek

A fejvad�sz 5. szintt�l kezdve k�pes a pszi Slan-�tj�nak egyes diszcipl�n�it alkalmazni. Ilyenkor Pszi-haszn�lat�nak szintje egyenl� Tapasztalati Szintj�vel. Hogy melyek ezen diszcipl�n�k �s mikor lesznek el�rhet�ek sz�m�ra, arr�l az al�bbi t�bl�zat tud�s�t:

            A fejvad�sz, ha olyan fegyverrel verekszik, melyben t�rt�netesen nem k�pzett, akkor sem a mindenki m�sra �rv�nyes K�pzetlen Fegyver-forgat�sb�l sz�rmaz� h�tr�nyok s�jtj�k, hanem ann�l j�val enyh�bbek: K�: -5, T�: -5, V�: -10, C�: -15.

            Tapasztalati Szintj�vel a sebz�s is n�vekszik, amit okozni tud. K�t szintenk�nt eggyel. (2. Tsz +1 Sp, 4. Tsz +2 Sp, 6. Tsz +3 �s �gy tov�bb) Ez hozz�ad�dik fegyvere vagy puszta �kle sebz�s�hez.

Tapasztalati Szint

A fejvad�sz karakter sz�mtalan dolgot k�nytelen folyamatosan gyakorolni ahhoz, hogy fejl�dhessen. Ez�rt nagyon lassan �s nehezen l�pi Tapasztalati Szintjeit. Ez a tendencia m�g magasabb szinteken is �rv�nyes�l.

Minden tov�bbi szinten +60000Tp kell.

A fejvad�sz karakterr�l

A fejvad�sz karakterre v�gy� J�t�kos els� �s legfontosabb feladata meg�rteni, miben rejlik a kaszt ereje, mi�rt tartozik a M.A.G.U.S, leger�sebb karakter kasztjai k�z�. Hiba lenne misztikus okokat keresni, a magyar�zat pr�zai: a fejvad�sz c�lja el�r�s�nek �rdek�ben nem v�logat a m�dszerekben �s eszk�z�kben. M�rpedig c�lja egy: a hat�konys�g. Egy fejvad�sz nem arra t�rekszik, hogy bel�le v�lj�k a legjobb harcos, a legk�l�nb kardforgat�, vagy a legh�rhedtebb p�rbajh�s, � egyszer�en csak el�g hat�kony szeretne lenni, hogy minden alkalommal v�grehajthassa a r�b�zott feladatot. Nem a t�k�letess�get keresi a harcban, a harm�ni�t vagy a hatalmat, nem k�v�n sz�pen gy�zni vagy sz�pen meghalni, puszt�n csak gy�zni, b�rmi �ron. Ami m�gis kiemeli a hozz� hasonl� gondolkod�s� harcosok k�z�l, az kl�nj�nak �si tud�sa, �s a harcm�v�szetek ismerete.

A legt�bb fejvad�szk�n harci tud�sa harcm�v�szeti alapokon nyugszik. Ez term�szetesen nem j�r egy�tt a slan diszcipl�n�k haszn�lat�val, egyszer�en az�rt, mert nem �ri el azt a sz�nvonalat. A fejvad�szok harcm�v�szete nem sz�k�lk�dik a l�tv�nyos elemekben, a k�v�l�ll� sz�m�ra megk�l�nb�zhetetlen a v�rbeli harcm�v�szett�l. A k�l�nbs�g ugyanis nem a k�ls�s�gekben, hanem a bels� er�k, a Chi felhaszn�l�s�ban rejlik - erre a puszt�n hat�konys�got keres� fejvad�szok nem, vagy csak eleny�sz� m�rt�kben k�pesek.

            A fejvad�szok Ynev minden t�j�n kl�nokba t�m�r�lnek. A kl�n k�pezi a karaktert, s cser�be szolg�latokat, felt�tlen h�s�get k�vetel - ami a J�t�kos Karakter dolg�t alaposan megnehez�ti. Egy fejvad�sz nem �nmaga ura, hanem szigor� hierarchia szerint fel�p�l� kl�n "tulajdona": semmit nem cselekedhet feljebbval�i megk�rdez�se �s enged�lye n�lk�l, m�g ford�tva, a legt�bb esetben felt�tlen engedelmess�ggel tartozik. A kl�nja k�tel�k�b�l m�g el nem szabadult J�t�kos Karakter val�s�gos k�t�lt�ncos, minden l�p�s�re �gyelnie kell, nehogy saj�t kl�nja v�geztesse ki.

A fejvad�sz k�t�tts�geir�l

Minden karakter sz�m�ra fontosak azok az �letelvek, az a szeml�let- �s gondolkod�sm�d, azok az erk�lcsi n�zetek, amelyek alapj�n cselekszik, melyek meghat�rozz�k tetteit, melyek alapj�n a k�l�nb�z� szitu�ci�kban d�nt. A legt�bb kaszt sz�m�ra ezek csup�n jellembeli vagy el�t�rt�netb�l sz�rmaz� megk�t�sek, ir�nyelvek, amelyek csak keretet adnak az illet� cselekv�si szabads�g�nak, de nem verik �t bilincsbe. A fejvad�szok sz�m�ra - �ppen abb�l fakad�an, hogy az adott kasztba tartoznak - sokkal s�lyosabb megk�t�seket kell figyelembe venni a j�t�k sor�n.

Rendk�v�l sok hasonl�s�got mutatnak a k�l�nf�le fejvad�sz �s orgyilkos-szervezetek. �ket olyan motiv�ci�k vezetik, olyan k�z�ss�gben �lnek, oly er�s az �sszetart�s k�z�tt�k, hogy bizonyos k�rd�sben �rdemes megvizsg�lnunk �ket. Mint ahogy egy neh�zv�rtes lovasb�l sem lesz sz�ks�gszer�en lovag, �gy nem lehet fejvad�sznak sem nevezni senkit, aki lesb�l t�mad, �s esetleg gyilkolni akar. Csakis a szervezett keretek k�z�tt tev�kenyked� gyilkosok, test�r�k, k�mek, stb. tekinthet�k fejvad�sznak, mindenki m�s legfeljebb reneg�t vagy j�l k�pzett gyilkos lehet.

            A fejvad�szok a legt�bb esetben m�r fiatal koruk �ta egy-egy kl�n mellett vannak, vil�gl�t�sukat, �letelveiket nagyban meghat�rozza az a k�zeg, ahol felcseperednek. Itt szerzik meg azokat az �lm�nyeket, amelyek alapj�n kialakulnak benn�k azok az �rzelmek, amelyek az �sszetartoz�st, h�s�get, a b�szkes�get hivatottak biztos�tani. Igaz ugyan, hogy akadnak fiatal fejvad�szkl�nok is, �m a legt�bb hasonl� ynevi szervezet komoly t�rt�nelmi m�lttal rendelkezik. Ezek a trad�ci�k, szok�sok, �rott szab�lyok avagy szok�sjogon alapul� t�rv�nyek alapjaiban meghat�rozz�k egy-egy fejvad�sz viselked�s�t. Gyakran nem csup�n egy fontosabb poz�ci� szerepe van ily m�don tiszt�zva, de a kl�n minden tagj�nak pontosan k�r�l�rhat� tev�kenys�ge is. A fejvad�szokn�l is akadnak olyan alapelvek, amelyek felbukkannak Ynev majd minden hasonl� testv�ris�g�ben.

            Az �sszetartoz�s �s a h�s�g mindenek felett. Egy-egy fejvad�szkl�n - �ppen az�rt, mert a tagok gyerekkoruk �ta itt nevelkednek, s gyakorta val�s rokoni sz�lak is �sszef�zik �ket - szinte m�r csal�dk�nt m�k�dik. A tagok - a k�v�lr�l �rkezetteket is - h�s�gesk� k�ti a kl�nhoz, melyek megszeg�s�n�l komolyabb b�nt kl�ntag nem tehet. Ez a h�s�gesk� szab�lyozza az egy�n �s a kl�n viszony�t. A legt�bbsz�r valamif�le erk�lcsi k�dex is �ll m�g�tte, amely pontos t�mpontokat ny�jt a tagok �s a kl�n k�teless�geir�l �s feladatair�l, nem ritk�n konkr�t p�ld�kkal hat�rozva meg a teend�ket. Gyakorta �ppen a csal�di vagy csal�dias k�z�ss�g az, amely el�seg�ti a tagok felt�tlen h�s�g�t. Nemigen akad ugyanis olyan, aki hajland� lenne szeretteit el�rulni vagy elveszejteni. Ugyan�gy a szereteten alapul� zsarol�s is megfelel� b�ntet�s vagy ellenint�zked�s lehet a m�giscsak h�tlenn� v�lt tagokkal szemben.

            A rangsor. Minden kl�nban komoly, pontr�l pontra szab�lyozott rangsor van �rv�nyben, mely meghat�rozza a tagok helyzet�t, egym�shoz val� viszony�t, behat�rolja cselekedeteiket �s megszabja a lehet�s�geket. Mindenben igazodik a m�r eml�tett h�s�gesk�h�z �s az erk�lcsi k�dexhez. Igaz ugyan, hogy min�l feljebb ker�l valaki a rangl�tr�n, ann�l t�bb mindenhez van joga, s b�trabban, szabadabban cselekedhet, ugyanakkor sokkal nagyobb a felel�ss�ge a kl�n t�bbi tagj�val szemben, sokkal t�bbet kell foglalkoznia a r�b�zottak gondjaival, sz�ks�gleteivel, boldogul�s�val. Egyes testv�ris�gekn�l ez a m�r-m�r csal�df�i k�telezetts�g val�ban azt jelenti, hogy a kl�n tagjai v�r�kkel tisztelik a felett�k �ll�kat m�g akkor is, ha val�j�ban semmilyen rokoni k�tel�k nem f�zi �ket egym�shoz.

            A fegyelem. A fejvad�szkl�nok �sszetart�s�nak �s fennmarad�s�nak alapk�ve, ami r�szint az eddigiekb�l is k�vetkezik. Szigor� - katonai - fegyelmet kell tartani az olyan szervezetekn�l, mint amilyenek az orgyilkos testv�ris�gek is. Voltak�ppen harcosokr�l - m�g ha azok egy speci�lis v�ltozat�r�l - van is sz�. elker�lhetetlen h�t a megfelel� int�zked�sek bevezet�se �s elfogad�sa. Nem egyszer�en kisebb kellemetlens�gek kiv�lt� okai lehetnek a k�l�nf�le mulaszt�sok. A kl�nok tev�kenys�g�nek jelleg�b�l ad�d�an a fegyelmezetlens�g ak�r az eg�sz testv�ris�g buk�s�hoz is vezethet.

            A titoktart�s. Tal�n m�g az el�z� ism�rvn�l is fontosabb. A fejvad�szkl�nok term�szet�k szerint titokzatosak, hiszen cselekedeteik a legritk�bb esetben ker�lnek a nagy nyilv�noss�g el�. Hogy ez tov�bbra is �gy maradhasson, hogy t�vol tarthass�k magukt�l a kellemetlenked�ket, hogy mindez rejtve maradjon az esetleges kutat� tekintetek el�l. Aligha akad fejvad�sz, aki kapcsolataival, k�pess�geivel, feladataival henceg. Ilyen er�vel ak�r �ngyilkoss�got is elk�vethetne. Ugyan�gy rejtve kell maradnia a kl�n lakhely�nek, szok�sainak, szertart�sainak, stb. Nincs olyan szervezet, amely mag�t akarn� gyeng�teni azzal, hogy kifecsegi a titkait.

            Ennek ellen�re, a fejvad�szok k�z�tt is akadnak er�nyek, melyekre k�l�n�sen b�szk�k, amelyek seg�ts�g�vel kiemelkedhetnek t�rsaik k�z�l. Ezek a ravaszs�g, az �gyess�g �s gyorsas�g, a tiszt�nl�t�s, az alkalmazkod�-k�szs�g, a lojalit�s, a felt�tlen engedelmess�g, b�tors�g, stb. Igaz ugyan, hogy a legritk�bb esetben �neklik meg �ket a trubad�rok, viszont mindannyian tudj�k, hogy a fenti er�nyek nemcsak a maguk, de a kl�n boldogul�s�t is szolg�lj�k.

            M�r sokszor eml�tett�k a kl�nok kapcs�n bizonyos erk�lcsi k�dexet. Itt arr�l van sz�, hogy milyen elvek hat�rozz�k meg a kl�n mindennapjait, a gondolkod�sukat, a tetteiket. Kihat�ssal van d�nt�seikre, gyakorta eleve meghat�rozza a lehets�ges v�laszt�sokat. �ltal�ban nincs szoros �sszef�gg�sben az adott kult�rk�r vall�s�val, �m az tagadhatatlan, hogy a helyi vil�gn�zet minden esetben rajta hagyja nyom�t. Ezek azok az - �rott vagy �ratlan t�rv�nyek, amelyek minden m�sn�l jobban meghat�rozz�k a tagok cselekedeteit, ugyanakkor biztos�tj�k, hogy amennyiben azok szerint �l, egyszer�en nem tehet a kl�n ellen�re. Ha viszont megszegi ezeket, a lehet� legkomolyabb b�nt k�veti el. �ppen ez az, ami �lvezetess� - �s nehezen j�tszhat�v� - teszi a fejvad�szokat. Nekik is �lland�an alkalmazkodniuk kell, folyamatosan a k�z�ss�g �rdekeit kell figyelni�k, miel�tt saj�t probl�m�ikon elgondolkodnak. H�s�g�k, t�ntor�thatatlans�guk erre a garancia, no �s persze azok az �vek, melyek sor�n v�r�kbe iv�dott ez a fajta gondolkod�sm�d

Ez a magyar�zat arra, mi�rt kell a kalandoz� fejvad�szok m�g� minden esetben kl�nt, c�lokat, esetleg hosszan elh�z�d�, hossz� t�v� feladatokat kital�lni. Az a fejvad�sz, aki nem tartozik egyetlen kl�nhoz sem, csup�n reneg�t. �rul�. Aki �gy vagy �gy, de becsapta azokat, akik felnevelt�k, kij�tszotta, esetleg cserbenhagyta �ket. Hogy mik�nt birk�zik meg ezzel a teherrel - esetleg az �t �ld�z� bossz�szomjas alakokkal - az legyen imm�r az � gondja.

Amennyiben egy fejvad�sz m�gis elt�rne ezekt�l a norm�kt�l, a fent r�szletezett kik�t�sekt�l, valamilyen form�ban felr�gn� azt a sz�vets�get, amely a h�s�gesk�vel j�tt l�tre k�zte �s a kl�n k�z�tt. Az ilyen esetekben a legritk�bb alkalommal bocs�tanak meg a v�tkesnek, a legt�bbsz�r arra sincs ideje, hogy esetleg magyar�zkodjon. �rul�nak, ellens�gnek b�lyegzik, s megvonnak t�le mindent, amit a kl�n kebel�n eddig �lvezhetett. T�rsaib�l vad�szok lesznek, s gyakorta megpr�b�lj�k hal�llal b�ntetni �rul�jukat. Akadnak olyan testv�ris�gek, amelyek a kisebb b�n�ket csup�n sz�m�zet�ssel torolj�k meg, �m ez meglehet�sen ritka. Ha az �rul� valami m�don m�gis meg�ssza a kl�n bossz�j�t, egyik legf�bb b�ntet�sk�nt - az esetleges lelkiismeret furdal�s, stb. mellett - azt kell elviselnie, hogy mindaz a biztons�g, amit eddig �lvezett, egy csap�sra szertefoszlott. Rangrejtve, titkol�zva kell �lnie, mindenkiben ellens�get szimatolhat, s egy j� darabig val�sz�n�leg nem akad senki, akihez bizalommal fordulhatna, aki gondj�t viseln� vagy megtoroln� a rajta esett s�relmeket.

Becs�let-k�dex

Mindegyik kl�n kialak�totta a maga "becs�let-k�dex�t", melynek betart�s�t a legszigor�bban megk�vetelik. A szok�sos tiszteletad�si �s engedelmess�gi k�vetelm�nyeken t�l a k�dexek t�bb �rdekes von�sban is rokons�got mutatnak:

            - A kl�n b�rmelyik tagj�ra kiszabhat egy feladatot, de a fejvad�sznak joga van azt visszautas�tani - hab�r ez illetlens�g. Ha ellenben elfogadja a megb�z�st, k�teless�ge v�grehajtani... vagy meghalni. A kudarc fogalma ismeretlen.

            - Ha a fejvad�sz valamely k�l�nleges feladat v�grehajt�s�val, vagy b�rmilyen m�s m�don megv�ltja mag�t a kl�nt�l, t�bb� nem tartozik engedelmess�ggel, �nmaga ura lesz. Szabad fejvad�sznak sz�m�t, nem sz�k�tt vagy kitasz�tott kl�ntagnak. Ha tov�bbra is a kl�nn�l marad, egyenrang� sz�vets�gesk�nt kezelik.

            - A kl�n k�teles biztos�tani tagjainak a rangjukhoz m�lt� �letet. Ha erre nem k�pes, fel kell szabad�tania h�s�gesk�j�k al�l.

            - Az �rul� fejvad�sz halott fejvad�sz; a kegyelem �s a k�ny�r�let ismeretlen fogalmak.