A Ferrari S.p.A. versenyaut�kat �s nagyteljes�tm�ny� sportaut�kat k�sz�t� olaszorsz�gi aut�gy�r. A c�g k�zpontja Maranell�ban tal�lhat�. A gy�rat Enzo Ferrari alap�totta 1929-ben Scuderia Ferrari (Ferrari versenyist�ll�) n�ven, ekkor m�g csak versenyaut�kat gy�rtott. 1947-ben gy�rtott�k els� k�z�ti sportaut� modellj�ket. Jelenleg az egyik legnagyobb preszt�zzsel rendelkez� sportaut� m�rka.

A Ferrari t�rt�nete

Az 1929-ben alap�tott c�get amat�r versenyz�k szponzor�l�s�ra hozta l�tre Enzo Ferrari Moden�ban. Sok sikeres versenyz�t k�sz�tettek fel �s versenyeztettek Alfa Rome�kban, eg�szen 1938-ig. Ekkor Enzo Ferrarit az Alfa Romeo saj�t versenyr�szlege �l�re nevezte ki.

1940-ben, amikor Enzo Ferrari felismerte, hogy szeretett csapat�t, a Scuderi�t az Alfa Romeo be akarja olvasztani, kil�pett az Alf�t�l, �s visszat�rt csapat�hoz. Mivel j� ideig t�vol kellett maradnia a versenyekt�l, rep�l�g�p-alkatr�szeket �s egy�b g�p�szeti term�keket gy�rtottak. A versenyeket a II. vil�gh�bor� is lehetetlenn� tette. A gy�r 1943-ban Maranell�ba k�lt�z�tt, de 1944-ben lebomb�zt�k, �s csak 1946-ra hozt�k helyre.

Az els� k�z�ti Ferrari, a 1,5 literes V12-es motorral szerelt 125S jelz�s� modell 1947-ben k�sz�lt el. A c�l az volt, hogy a bev�telb�l Enzo a versenyist�ll�t t�mogassa. Az utcai aut�k is hamarosan n�pszer�ek lettek. Ehhez hozz�j�rult az is, hogy a Ferrarik karossz�ri�j�n olyan h�res formatervez� c�gek dolgoztak, mint a Pininfarina, a Bertone, a Ghia �s a Touring. A Ferrari kultuszaut� lett a fiatal multimilliomosok k�r�ben, a kis p�ld�nysz�m� sz�ri�kat a hossz� v�rakoz�si id� ellen�re is elkapkodt�k.

A Ferrarikat jellemz�en kis henger�rtartalm� V8 �s V12-es motorokkal szerelt�k, legink�bb k�z�pmotoros elrendez�sben. Az 1980-as �vek k�zep�ig a Ferrarik jellemz�en el�g megb�zhatatlanok voltak, gyakran szorultak szerv�zre. Ezt a rajong�k a Ferrari speci�lis "karakterjegy�nek" tartott�k.

Ferrari 360 GTC

A Ferrari jelenleg a Fiat csoporthoz tartozik a Maseratival, az Alfa Rome�val �s a Lanci�val egy�tt.

A Ferrari embl�m�ja

A Ferrari c�g �br�s v�djegy�t a „Cavallino Rampante”, azaz az „ugr� lovacska” n�ven emlegetik. A Ferrari embl�m�ja egy s�rga c�merpajzson fekete ugr� lovat �br�zol, �ltal�ban egy „S” �s egy „F” bet� t�rsas�g�ban, amely a „Scuderia Ferrari” (azaz „Ferrari ist�ll�„) n�v r�vid�t�se. Az embl�ma tetej�n az olasz z�szl� sz�nei – z�ld, feh�r, piros – l�that�ak.

Az embl�ma eredete

1923. j�nius 17-�n Enzo Ferrari megnyert egy Grand Prix versenyt Ravenn�ban, s a futam ut�n tal�lkozott Paolina gr�fn�vel, Francesco Baracca gr�f �desanyj�val. Baracca els� vil�gh�bor�s olasz h�s volt, aki a l�gier�n�l szolg�lt �s mindig egy fekete �gaskod� lovat festetett rep�l�g�pe oldal�ra. A gr�fn� megk�rte Enzo Ferrarit, hogy fesse a lovat az aut�ira, mert „szerencs�t hoz”. Enzo Ferrari n�mileg m�dos�tott az embl�m�n: a fekete lovat s�rga c�merbe helyezte, mivel a s�rga volt sz�l�v�rosa, Modena sz�ne.

Nem teljesen tiszt�zott, hogy Baracca mi�rt �ppen ezt a fekete ugr� lovat festette rep�l�g�p�re. Egy feltev�s szerint egyszer�en az�rt, mert nemesi csal�dja sok lovat tartott Lugo di Romagna-i birtok�n, egy m�sik – sokak szerint val�sz�n�bb – v�ltozat, hogy az �tletet egy n�met pil�ta rep�l�g�p�r�l m�solta. Ezt al�t�masztja az is, hogy a Ferrari �gaskod� csik�ja rendk�v�l hasonl�t a Stuttgart n�met v�ros c�mer�ben l�that� �gaskod� l�figur�ra.

Ferrari Testarossa

�rdekes, hogy Stuttgart neve az „ist�ll�” sz�b�l ered, mint ahogy a Scuderia Ferrari nev�ben a „Scuderia” is ugyanezt jelenti. Stuttgart egy�bk�nt a DaimlerChrysler �s a Porsche aut�gy�rak otthona – emiatt az ut�bbi gy�r v�djegy�ben is egy l� l�that�.

A legszebb l�tv�ny

Versenyek

A Ferrari alap�t�j�nak, Enzo Ferrarinak szenved�lye volt az aut�versenyz�s. A gy�r t�rt�nete az�ta is szorosan �sszefon�dik a forma 1-el. A Ferrari a vil�g legsikeresebb �s legnagyobb trad�ci�kkal rendelkez� forma 1-es csapata �s az egyetlen jelenleg is l�tez� versenyist�ll�, amely m�r az els� forma 1-es id�nyben is elindult, 1950. m�jus 21-�n, a Monac�i Nagyd�jon.

A Ferrari forma 1-es csapata 1951. j�lius 14-�n szerezte els� futamgy�zelm�t, az argentin Jos� Froilan Gonz�lezszel a vol�nn�l. A Ferrari eddig �sszesen 723 versenyt futott le a sorozatban, 183 versenyt nyert, 179 pole poz�ci�t szerezett �s 184 leggyorsabb k�rt futott. �sszesen tizen�t alkalommal nyert�k meg a konstrukt�ri vil�gbajnoki c�met (1961, 1964, 1975, 1976, 1977, 1979, 1982, 1983, 1999, 2000, 2001, 2002, 2003, 2004, 2007) �s tizen�t alkalommal az egy�ni vil�gbajnoki c�met.

A csapat sz�neiben egy�ni vil�gbajnoks�got nyert versenyz�k:

Alberto Ascari (1952, 1953)

Juan Manuel Fangio (1956)

Mike Hawthorn (1958)

Phil Hill (1961)

John Surtees (1964)

Niki Lauda (1975, 1977)

Jody Scheckter (1979)

Michael Schumacher (2000, 2001, 2002, 2003, 2004)

Kimi R�ikk�nen (2007)

Jelenlegi modellek

A Ferrari 2007-ben fut� modelljei:

Ferrart F430

Ferrari F430 Spider

Ferrari 599 GTB

Ferrari 612 Scaglietti

Ferrari FXX

Koncepci�aut�k

1968 Ferrari P5

1969 Ferrari Pininfarina 512S Berlinetta Speciale

1970 Ferrari Pininfarina Modulo

1989 Ferrari Mythos

2005 Ferrari GG50

2006 Ferrari P4/5

2006 Ferrari Zagato 575 GTZ

Forr�s: wikipedia.org