SHADONI OKLEV�LKIAD�S

JK: Akkor hamis�tok egy oklevelet! Elv�gre van Hamis�t�s Mf-om!
KM: Van n�lad minden? Pergamen, toll, tinta, viasz?
JK: Aha, mind van. Itt a lapom, n�zd meg!
KM: Rendben van, megcsin�ltad.

Ha ez ilyen egyszer� lenne...

Mint minden m�s civiliz�lt helyen, Shadonban is az �llam kialakul�s�t �s meger�s�d�s�t szorosan k�vette az �rasbelis�g megn�veked�se is. Az id�k m�l�s�val �s az �llam uralta ter�letek gyarapod�s�val egyre fontosabb� v�lt, hogy a gyarl� emberi eml�kezet helyett valamely �j, megb�zhat�bb eszk�zt tal�ljanak a k�s�bbi id�kre is kihat� jogi t�nyek meg�rz�s�re: az oklevelet.

Nem minden iratot tekinthet�nk oklev�lnek. Ilyenek egyr�szt a k�nyvek, amelyeknek tartalma �rdekes, �rt�kes �s fontos lehet, de - kev�s kiv�telt�l eltekintve - nem tekinthet�k hitelesnek. A levelek - gondolok itt a mag�nlevelekre - gyakran komoly hasonl�s�got mutatnak az oklevelekkel, �s gyakran nem is lehet egyk�nnyen eld�nteni, hogy egy irat oklev�l-e avagy egyszer� lev�l. Ezeken k�v�l term�szetesen m�g sz�mos iratfajta l�tezik, de ezek f� jellegzetess�ge, hogy nem tekinthet�k hitelesnek - amikor hiteles�teni akarj�k �ket valamely okb�l, oklev�lbe foglalj�k �ket.

Oklev�lnek azokat a meghat�rozott bels� �s k�ls� form�k szerint ki�ll�tott iratot nevezz�k, amely �nmag�ban �ll, befejezett jelleg�, l�nyege valamely jogi �gy kinyilv�n�t�sa, c�lja ennek bizony�tasa.

El�sz�ris tiszt�zzunk n�h�ny fogalmat az oklev�llel kapcsolatban! Oklev�lad�nak nevezz�k azt a szem�lyt, szem�lyeket vagy test�letet, akinek vagy amelynek a nev�ben az oklevelet ki�ll�tott�k. Az a szem�ly, aki t�nylegesen elk�sz�ti az oklevelet, az oklev�lki�ll�t�. A szervezett oklev�lkiad�st nevezz�k kancell�ri�nak. Az oklevelek lehetnek k�z- �s mag�noklevelek. K�zoklevelet csak meghat�rozott szem�lyek �s test�letek �ll�thatnak ki; mag�noklevelet gyakorlatilag b�rki, b�r hiteless�g�k - s �gy felhaszn�lhat�s�guk - er�sen korl�tozott.

Az okleveleknek h�rom nagy csoportjuk van. Az els�be tartoznak az �nnep�lyes oklevelek, amelyek a legfontosabb �gyekben kelnek; a m�sodikba a kev�sb� fontos �gyeket tartalmaz� ny�lt oklevelek; m�g a harmadikba a z�rt oklevelek, amelyek f�leg parancsokat k�zvet�tenek - felnyit�suk ut�n, mivel ehhez a pecs�tet sz�t kell t�rni, vagy az oklevelet m�s m�don megrong�lni, hitel�ket vesztik.

Shadonban az oklevelek �ltal�ban kik�sz�tett b�rre - pergamenre - �r�dnak. K�zoklevelet m�s anyagra nem is lehet �rni. A pergamennek �pnek kell lennie, hiszen a szakadt, hi�nyos, �sszevarrt pergamen mind-mind megingatja az oklev�l hiteless�g�t. A pergament �ltal�ban juhb�rb�l k�sz�tik, a b�r gondos tiszt�t�s�val, �ztat�s�val, d�rzs�l�s�vel. A barb�r Felf�ld�n k�l�n�sen elterjedt az un. felf�ldi pergamen: ennek csak azt a fel�t k�sz�tik ki rendesen, amelyikre az �r�s ker�l; a h�toldallal (amelyik eredetileg a b�r sz�roldala volt) szinte nem is foglalkoznak.

K�l�n�sen finom pergament lehet el��ll�tani a fiatal, s�t ak�r a m�g meg sem sz�letett b�r�nyok b�r�b�l. Persze, m�g j�n�h�ny �llatfaj b�re alkalmas pergamen-k�sz�t�sre: Shadon sz�mos kolostor�ban, lev�lt�r�ban �riznek kutya-, borj�-, s�t, ak�r emberb�rb�l k�sz�lt pergameneket is.

A pergamenek alakja Shadonban �ltal�nosan fekv� t�glalap. Igaz, ha nagyon hossz� egy oklev�l sz�vege, a pergamen az �szakon elterjedt �ll� t�glalap form�t veszi fel, de ez ezen a vid�ken kiv�telesnek sz�m�t.

A pergameneket tollal �rj�k. Ez f�k�nt libatollat jelent. Egy lib�nak csak hat - sz�rnyank�nt h�rom-h�rom - olyan tolla van, amely el�g nagy �s szil�rd ahhoz, hogy alkalmas legyen az �r�sra. M�s madarak toll�t - ritkas�guk miatt - csak elv�tve alkalmazz�k. A tollat a felhaszn�l�s el�tt gondosan meg kell faragni, metszeni - a toll v�g�sa nagyban meghat�rozza az �r�s k�p�t.

Az oklevelek tint�j�t �ltal�ban t�lgygubacsb�l k�sz�tik. Ez fekete, sz�ntart� tint�t ad, b�r a vastartalom n�ha kimarja a pergament. A legf�bb kancell�ri�k olyan - titkos - adal�kokkal elegy�tik a tint�t, amelyek meg�rzik annak sz�ntart�s�t, de a tinta oly er�sen beleiv�dik a pergamenbe, hogy gyakorlatilag "kivakarhatatlan" lesz - ugyanakkor m�gsem roncsolja a pergament, �vsz�zadok eltelt�vel sem rontva az oklev�l olvashat�s�g�n.

Az oklevelek �r�sa Shadonban - b�r ez minden shadoni �r�s saj�tja - kiss� el�t a Pyarronban megszokott�l. A shadoni �r�s bet�inek vonalai vastagok, egyenesek; az alul vagy fel�l kiny�l� bet�sz�rak r�videk. B�r az oklevelekben haszn�lt �r�s kerekdedebb, cirkalmasabb, hosszabb bet�sz�rakat haszn�l�, mint a k�nyvek �s a m�s iratok �r�sai, a v�kony, eleg�ns pyarronival szembe�ll�tva tov�bbra is fegyelmezett, egyszer�, robosztus bet�k�pet ad.

Shadonban - mik�nt a D�lvid�ken �ltal�ban - a hiteles�tes legf�bb eszk�ze a pecs�t. Az al��r�s kyr szok�sa Shadonban sosem volt k�pes gy�keret verni. A pecs�tek �tm�r�je 1-15 cm k�z�tt v�ltakozik, form�juk pedig igen sokf�le lehet, de legjellemz�bb a k�r alak�. A pecs�t �ltal�ban viaszb�l k�sz�lt, f�mpecs�tet Shadonban csak mutat�ban lehet tal�lni. A viasz �ltal�ban term�szetes sz�n� - vagyis piszkoss�rga. Bizonyos adal�kokkal sz�nes viaszt is el� lehet �ll�tani: v�r�set, z�ldet, barn�t, feket�t �s �gy tov�bb - de nem egy olyan sz�n van, melynek haszn�lata a pecs�ttulajdonos t�rsadalmi rangj�t jel�li, �gy felhaszn�lhat�s�ga korl�tozott. A pecs�teknek h�rom f� felf�ggeszt�si m�dszere ismeretes. Az els� a selyem- vagy kendersodraton l�g� f�gg�pecs�t - ennek k�t oldala is lehet -, mely pecs�t az �nnep�lyes oklevelek saj�tja; a pergamenen elhelyezett, r�nyomott pecs�t - ez a ny�lt okleveleken szok�sos; s v�g�l a z�r�pecs�t, amely az �sszehajtogatott, z�rt oklev�l k�lsej�re ker�l, �gy, hogy az oklev�l felnyit�sakor a pecs�tet fel kelljen t�rni - �gy az �p pecs�t jelzi az oklev�lben tal�lhat� titkos �zenet s�rtetlens�g�t.

Az oklevelekben nagyon jellemz� bizonyos r�szek, formul�k haszn�lata. A legt�bb oklev�lben nem tal�lhat� meg az �sszes r�sz, de n�h�ny mindig szerepel. Az okleveleket h�rom nagyobb r�szre oszthatjuk: bevezet�sre, f� r�szre �s z�r�r�szre.

BEVEZET�S

- Els� helyen - k�l�n�sen az Egyh�z tagjai �ltal kiadott oklevelekben - Domvik vagy valamely angyal�nak seg�ts�g�l h�v�sa szokott szerepelni. Pl.: "Az Egyetlen Isten, Domvik nev�ben", vagy "Adass�k dics�s�g Urunknak, Domviknak, legf�bb V�delmez�nknek".

- Ut�na �ltal�ban az oklev�lkiad� �s a c�mzett szerepel. Ha al�rendelt �r a fels� szervhez - ilyenek pl. a kir�lyhoz vagy a F�aty�hoz int�zett oklevelek - a c�mzett neve megel�zi az oklev�lkiad�t. A c�mzett - ez f�leg az �nnep�lyes oklevelekre jellemz� - lehet �ltal�nosan is (pl.: "Mindenkinek, aki ezt az oklevelet olvassa �s olvasni fogja").

- �ltal�ban szerepel m�g egy �dv�zl�, k�sz�nt� sz� vagy f�lmondat (pl."�dv�zlettel" vagy "illend� alattval�i h�dolattal").

Ez a bevezet�s gyakorta csak egyetlen, �mb�r hossz� mondat.

A f� r�sz �ltal�ban azt a jogi t�nyt �rja le, amely miatt az oklevelet ki�ll�tott�k. Az ezt megel�z� esem�nyeket Shadonban - ahol nem szeretik a f�l�sleges sz�szapor�t�st - csak n�h�ny odavetett, az �ltal�noss�gn�l megmarad� sz�val szok�s elint�zni (pl.: "minthogy XY mindig h�s�gesen szolg�lt minket �s Aty�nkat, ez�rt �gy d�nt�tt�nk, hogy"). Mag�nak a jogi t�nynek (pl. egy adom�nynak, v�grendeletnek, stb.) le�r�sa nagyon pontos, hiszen ebben a r�szben minden k�t�sz�nak szerepe van - az �r�kl�s szab�lyoz�s�n �t a birtok hat�rainak r�szletes le�r�s�ig, a kir�tt k�telezetts�gekt�l a k�l�nf�le mentess�gekig sokf�le dolog tal�lhat� ebben a r�szben. Gyakori, hogy vall�si �s vil�gi b�ntet�st is kil�t�sba helyeznek azok sz�m�ra, akik nem tartj�k be az oklev�lben le�rtakat (pl.: �s aki szembesz�llna ezzel, arra s�jtson le az Egy Isten, Domvik haragja, s viselje el kir�ly urunk d�h�t is"). Ide tartozik az oklev�l meger�s�t�s�nek k�telez� le�r�sa (pl.: "Hogy ezen �gy fel�l soha k�ts�g ne essen, kiadjuk kisebb pecs�t�nk r�nyom�s�val meger�s�tett oklevel�nket") - ezzel is nehez�tve az esetleges hamis�t�k dolg�t.

A z�r�r�szben �ltal�nosan a kiad�s ideje, helye szerepel, �s az oklev�lki�ll�t� megnevez�se. Ut�na gyakori m�g egy rovid, Domvikhoz id�zett foh�sz alkalmaz�sa.

Shadon oklevelei term�szetesen shadoni nyelven k�sz�lnek. Megfigyelhet�, hogy az oklevelek nyelvezete �ltal�ban valahol a helyben besz�lt �s a k�zponti tartom�nyban haszn�latos nyelvj�ras k�z�tt helyezkedik el. A st�lus egyszer�, c�lrat�r�, ker�lik a t�l d�szes, cirkalmas, �nc�l� megold�sokat. Az oklevelek �ltal�ban t�bbes sz�m els� szem�lyben �r�dnak, de el�fordul az egyes sz�m els� �s harmadik szem�ly is.

KIR�LYI KANCELL�RIA

Shadonban term�szetesen az egyik - ha nem a - legnagyobb oklev�lki�ll�t� k�zpont a kir�lyi udvarban tal�lhat�. A kencell�ri c�met kit�ntet�sk�nt adja �t a kir�ly, �s val�j�ban semmif�le munk�val nem j�r a kancell�r sz�m�ra; a kencell�ri�val szinte nem is �ll kapcsolatban, csak az �nnep�lyes oklevelek megpecs�tel�s�n�l van szerepe. A kencell�ria t�nyleges vezet�je az alkancell�r. �ltal�ban k�z�pnemesi csal�db�l sz�rmaz� szem�ly, a jegyz�k k�z�l emeli ki a kir�lyi kegy. � ir�ny�tja, fel�gyeli a kancell�ria munk�j�t. Tisztje az�rt is felel�ss�gteljes, mert � �rzi a kir�lyi nagypecs�t els� oldal�t. �ltal�ban van egy - nagyritk�n t�bb - helyettese is.

A f�jegyz�k �s jegyz�k legink�bb magas iskol�kat v�gzett k�z�pnemesek, de a legt�bbsz�r nem tagjai az Egyh�znak. �k k�sz�tik el az oklev�l-tervezeteket, �k ellen�rzik a k�sz okleveleket. Oklev�lki�ll�t�k�nt �ket t�ntetik fel. Az �rnokok tiszt�zz�k le a tervezetek alapj�n az okleveleket. Munk�juk csak a k�sz sz�veg sz�p form�ban t�rt�n� lejegyz�s�re szor�tkozik, az oklev�l megfogalmaz�s�n nem v�ltoztathatnak. �ltal�ban a k�zn�pb�l sz�rmaznak, ritka az, aki k�z�l�k a jegyz�k soraiba emelkedik. A kancell�ri�hoz tartozik m�g a d�jbeszed�, akinek be kell fizetni az oklev�l ki�ll�t�s�nak k�lts�g�t; valamint a jegyz�k vezet�, aki a Kir�lyi K�nyvekbe bevezeti az oklevelek (r�vid�tett) sz�veg�t, hogy �gy hiteles p�ld�ny maradjon a kancell�ri�ban is.

Egy kisebb kancell�ria alakult ki a kir�lyi b�r�s�g mellett, amelynek �l�n a kir�ly b�r�i helyettese �ll. Ebben szint�n jegyz�k �s �rnokok dolgoznak, s k�t int�zm�ny nem k�l�n�l el �lesen egym�st�l - ha a b�r�skod�si id�szak elkezd�dik, a kancell�ri�ban id�legesen kiv�lik a b�r�i kancell�ria, de ha az �t�lkez�s kiszabott ideje letelt, a jegyz�k �s �rnokok visszat�rnek a (nagyobb) kancell�ria kebel�be.

A kir�lyi kancell�ri�kban k�sz�lt oklevelek kivitelez�se, nyelvezete kimagasl�.

Shadonban a kir�ly - �s az uralkod�herceg - v�r�s viaszra pecs�tel; rajtuk k�v�l ez mindenki sz�m�ra tiltva van. Az �nnep�lyes oklveleket a f�gg�pecs�ttel er�s�tik meg. Ennek el�lapj�t az alkancell�r, h�tlapjat a kancell�r �rzi. Az el�lapon a kir�ly tr�non �l� alakja l�that�; a felirat k�zli nevet, �s persze c�met is. A h�tlapon mindig valamif�le Domvikhoz int�zett foh�sz tal�lhat�. A kev�sb� fontos, ny�lt �s z�rt okleveleket a kir�lyi nagypecs�ttel er�s�tik meg. Ez tulajdonk�ppen az alkancell�rn�l �rz�tt el�lap. A kir�lyi k�z�ppecs�tet a kir�ly b�r�i helyettese �rzi, �s a b�r�skod�s folyam�n k�sz�lt iratokat pecs�telik meg vele. Hasonl�t a nagypecs�tre, de mindenk�ppen szerepel rajta, hogy ez a "k�z�ppecs�t" vagy a "b�r�i pecs�t". A kir�lyi kispecs�tet az alkancell�r helyettese �rzi, �s kisebb jelent�s�g� oklvelekre nyomj�k r�. Kis m�ret� pecs�t, csak sz�veggel, k�pi �br�zol�s n�lk�l. A kir�lyi gy�r�specs�t mindig az uralkodo ujj�n tal�lhat�, �s � titkos, bizalmas parancsok lez�r�s�ra szokta haszn�lni. Szint�n kis m�ret�, �s csak egy k�rirat tal�lhat� rajta.

URALKOD�HERCEGI KANCELL�RIA

Szinte mindenben megegyezik a kir�lyival - annak h� m�solata. Elt�r�s csak a m�retekben - minthogy az �gyek sz�m�b�l ered�en kisebb -, �s persze a pecs�tek felirat�ban van.

NEMESI KANCELL�RI�K

Shadonban minden nemes vagy nemesi csal�d v�set pecs�tet - ak�r t�bbet is. Ezeken �ltal�ban a csal�d c�mere szerepel, �s esetleg utal�s a pecs�ttulajdonos szem�ly�re. A k�z�p- �s f�nemesek mellett m�r �ltal�ban tal�lhat� egy-egy titk�r, aki az esetleges �r�sbeli feladatokat ell�tja. Persze, ezek az irom�nyok csak a nemes alattval�i sz�m�ra rendelkeznek k�telez� �rv�nnyel - pl. semmif�le b�r�s�g nem fogadja el azokat okleveles bizony�t�kk�nt.

Az olyan nemesek mellett, akik valamif�le �llami megb�z�ssal rendelkeznek (mint a tartom�nyok vezet�i) m�r kialakul egy n�h�ny jegyz�b�l �s �rnokb�l �ll� kancell�ria. A r�juk ruh�zott hatalomn�l fogva hiteles oklevelek is kelhetnek ezen nemesek neve alatt. �ltal�ban nem v�setnek k�l�n pecs�tet, hanem a saj�t pecs�tj�ket haszn�lj�k a hivatalos kiadv�nyaikon is - a meger�s�t�st le�r� sorban ezt mindig felt�ntetik (pl.: "meger�s�tett�k XY b�r� saj�t, szem�lyes haszn�lat� pecs�tj�nek lenyomat�val").

V�ROSI KANCELL�RI�K

Shadon minden nagyobb v�ros�ban tal�lunk egy f�jegyz�t, n�h�ny beosztott jegyz�vel �s �rnokkal; kisebb v�rosokban csak egyetlen jegyz� van, 1-2 �rnokkal. Az � okleveleik azonban csak a v�roson bel�l �rv�nyesek; �s a v�rosi �r�sbelis�gben egy�bk�nt is elhanyagolhat� az oklevelek kiad�sa. A v�rosok term�szetesen saj�t pecs�ttel b�rnak, amelyet a f�jegyz� vagy a jegyz� �riz.

K�ZJEGYZ�K

M�r Shadonban is megjelentek - �szaki mint�ra - itt-ott a k�zjegyz�k, de gy�keret verni nem tudtak. A G�ly�k Tenger�nek partja ment�n tal�lhat� csup�n egy-kett� a nagyobb v�rosokban. Shadoni k�l�nlegess�g, hogy a k�zjegyz�k is pecs�tet haszn�lnak, ellent�tben �szaki t�rsaikkal. A k�zjegyz�k m�k�dhetnek hercegi �s kir�lyi felhatalmaz�ssal, de �ltal�ban mindkett�t megszerzik. A k�zjegyz�k feladata a hozz�juk fordul�k �gyes-bajos dolgainak oklev�lbe foglal�sa, a mag�n�r�sbelis�g int�z�se - lenne, ha azzal nem foglalkozna a Shadon n�pe �ltal sokkal megb�zhat�bbnak tekintett Egyh�z. A k�zjegyz�k legf�bb klient�r�j�t a Shadonban tart�zkod� idegen keresked�k �s m�s k�lhoniak adj�k.

EGYH�ZI KANCELL�RI�K

A legnagyobb �s legfontosabb kancell�ria - term�szetesen - a F�atya mellett alakult ki. Az itt dolgoz�k mind az Egyh�z tagjai, vil�gi szem�ly sosem kaphat itt �ll�st. A kancell�ria vezet�je mindig b�boros (Cardinalis), a jegyz�k �s �rnokok f�leg papok (Sacerdos-ok). A kencell�ria munk�j�nak csak egy kisebb r�sze jelenik meg oklvelekben - ezeket f�k�nt vil�giaknak sz�nt�k. Ezek nagyon j�l kivitelezettek, etalonnak szam�tanak. A bels� haszn�latra sz�nt iratok ki�ll�t�sa kev�sb� gondos, hiszen az Egyh�z berkeiben elegend� az adatok feljegyz�se, nincs sz�ks�g jogi hiteless�gre. A F�atya okleveleit mindig f�gg�, kett�s pecs�ttel er�s�tik meg. Ennek el�lapj�n a DRR bet�k tal�lhat�ak, a k�rirat pedig a F�aty�ra utal; a mindenkori Fpatya neve a h�tlapon szerepel. Ezt a pecs�tet a kancell�r-b�boros �rzi. A F�atya ujj�n tal�lhat� gy�r�specs�ttel szokt�k meger�s�teni - ha sz�ks�ges - a bels� haszn�latra sz�nt iratokat. A F�atya - mik�nt az eg�sz Domvik Egyh�z - z�ld pecs�tviaszt haszn�l.

Az Egyh�z region�lis vezet�inek (b�borosok, �rsekek) is lehetnek kancell�ri�ik, de ezek oklev�lkiad�sa nem jellemz�.

�ltal�ban jellemz�, hogy az Egyh�ziak �ltal kiadott oklevelekben egyes sz�m els� szem�lyt haszn�lnak - kiv�ve, ha test�tetr�l van sz� -; valamint igen gyakoriak a k�l�nb�z� szer�nyked� formul�k (pl."Domvik szolg�inak legal�zatosabb szolg�ja" - ezzel a formul�val kezd�dnek a F�atya oklevelei).

M�g �szakon - kyr hat�sra - a k�zjegyz�s�gek alakultak ki, Shadonban ezt a szerepet egyes szerzetes-kolostorok t�ltik be. T�bb szerzetes-rend is foglalkozik ir�sbelis�ggel, b�r persze nem ez a jellemz� az Egyetlen szerzetes-papjaira, sokkal ink�bb az elz�rk�z�s. Ezen rendek kolostorai nagyobb v�rosokban vagy azok k�zel�ben tal�lhat�ak, hiszen eldugott helyeken, erd�k m�ly�n nem tudn�nak m�k�dni. Az oklevelek az eg�sz szerzetes-k�z�ss�g nev�ben kelnek, k�z�sen felelnek minden kiadv�ny�rt. Term�szetesen csak a tagok egy r�sze foglalkozik t�nylegesen az oklvelekkel, de a hangs�ly a test�leten van. Gyakorta a pecs�tet is olyan szob�ban �rzik, amelyet t�bb z�r v�d, nehogy egyetlen tag k�pes legyen valamely irat megpecs�tel�s�re. �ltal�ban kis, ov�lis alak� pecs�teket haszn�lnak - z�ld viaszra -, melyen a DRR bet�k �s a rendh�z neve szerepel.

Ezek a kolostorok sokf�le feladatot l�tnak el. Ezek egyik r�sze a bevall�sok: amikor is a szerzetesek szerepe csak egy jogi esem�ny �r�sos meger�s�t�se, a felek felk�r�s�re. Ilyen p�ld�ul az ad�sv�tel, a csere, a z�logba ad�s, a v�grendelet. Ezekr�l hiteles p�ld�nyokat adnak ki a feleknek, �k pedig meg�riznek egy m�solatot - persze mindezt ill�, b�r szer�ny fizets�g ellen�ben.

A m�sik r�sz a jelent�sek: amikor is valamely fels�bb - vil�gi vagy egyh�zi - hat�sag parancsot k�ld, amelynek a rend tagjai eleget tesznek, �s err�l jelent�st k�ldenek vissza. Ilyen lehet p�ld�ul a birtokbaiktat�s, a hat�rj�r�s, esk� let�tele valakivel, id�l�t�s (�letkor meg�llap�t�sa), stb. Ilyenkor �ltal�ban a felbontott parancslevelet meg�rzik, annak h�tulj�ra �rva a v�lasz tervezet�t.

Minthogy ezen kolostorok lev�lt�rral rendelkeznek, mag�nszem�lyek �s csal�dok is gyakorta helyezik ide let�tbe fontos irataikat, hisz sokkal nagyobb az es�ly a megmarad�sukra, mint a sz�r�gta padl�sokon vagy a vizes pinc�kben.

Persze, egy ilyen oklev�l hiteless�ge szempontj�b�l az is sz�m�t, hogy hol adt�k ki. �ltal�nosan igaz, hogy mindig a legk�zelebbi rendh�z� a leghitelesebb, hiszen �k ismerhetik legink�bb az �gy k�r�lm�nyeit, �s min�l t�volabb ker�lt valaki saj�t sz�kebb patri�j�t�l, ann�l nehezebb� v�lik az �ltala ismertetett adatok ellen�rz�se (saj�t �gyben persze nem adhatnak ki a szerzetesek oklevelet, akkor �k is egy m�sik kolostorhoz fordulnak). A tartom�nyok f�v�rosaiban tal�lhat� kolostorok oklevelei az eg�sz tartom�nyban �rv�nyesek, m�g a Shadon v�ros�ban tal�lhat� hatalmas, Kir�lyok Kir�lya kolostor, az uralkod�herceg v�dn�ks�g�t �lvez� �t�dik Angyal rendh�z, valamint a F�atya kancell�ri�j�nak r�szek�nt m�k�d� iroda illet�kess�ge az eg�sz birodalomra kiterjed.

Ha egy egyszer� embernek valami �gyes-bajos dolg�ban �r�sbeli k�rv�nyre van sz�ks�ge, akkor persze nem ezekhez a magas �s magasztos rendekhez megy, hanem a b�rtollnokokhoz. Minden nagyobb piact�ren tal�lhat� egy-kett�, nagyv�rosokban m�r eg�sz utc�kat t�ltenek meg. P�r garas�rt elk�sz�tik a megrendel� sz�m�ra sz�ks�ges k�relmet, folyamodv�nyt, vagy b�rmif�le m�s �r�st. Ezeknek semmif�le jogi hitele nincs, de arra nincs is sz�ks�g - b�r�s�g el� ritk�n ker�l. Egy�bk�nt az �r�studatlan emberek sz�m�ra m�r egy egyszer� irat is �r�k�rv�ny�nek �s megb�zhat�nak sz�m�t.

Mint az eddigiekb�l is kit�nt, nem is olyan egyszer� oklvelet hamis�tani. Ismerni kell a megfelel� form�kat �s formul�kat, amihez vagy kancell�riai gyakorlat, vagy pedig sok, a k�rd�ses id�b�l sz�rmaz� oklev�l kell. Ez pedig neh�z �gy, hisz mindenki �gy vigy�z az okleveleire, mint a szeme vil�g�ra. K�tf�le m�dszer van. Az els�nel egy m�r megl�v�, hiteles oklevelet alak�tanak �t, m�g a m�sikn�l teljesen �j oklevelet k�sz�tenek. Ilyenkor vagy csin�lnak �j pecs�tet is, vagy egy m�sik oklev�lr�l igyekeznek valamilyen m�don - pl. felforr�s�tott dr�ttal - leszedni a pecs�tet, hogy legal�bb az val�di legyen. Egy k�sz oklev�lb�l kit�r�lni, abba bele�rni, betoldani, �t�rni kock�zatos v�llalkoz�s. M�r �gy is neh�z megcsin�lni, hogy ne l�tsz�djon; azonk�v�l ott van m�g a lev�lt�rban �rz�tt m�solat k�rd�se...

�j oklevelet k�sz�teni pedig szinte lehetetlen. B�r egy adott fajta k�z�r�st ak�r egy h�t alatt is t�k�letesen be lehet gyakorolni (megfelel� �gyess�ggel �s gyakorlattal), de az oklev�lben sz�mos olyan rejtett v�dekez� mechanizmus tal�lhat�, amelyeket csak a beavatottak ismernek. Megfelel� helyen helyes�r�si hiba (hiszen, aki nem tudja ezt, az nem mer hib�t v�teni); ugyanazon kifejez�s m�s-m�s szavakkal, kulcs szerint; h�ny �s milyen sz�n� selyemzsin�rb�l k�sz�l a sodrat, amin a pecs�t f�gg; �s �gy tov�bb. Egy kancell�ria �ltal�ban 15-20 f�le titkos hiteles�t� eszk�zzel dolgozik, ebb�l egy oklev�lben 5-6-ot haszn�lnak fel. Sz�mos hamis�t� j�rt m�r �gy p�rul, hogy hi�ba dolgozott heteken �t, egyetlen r�pillant�ssal felismert�k munk�j�r�l, hogy nem eredeti - a szerencs�tlen m�g a m�gly�n sem tudta, hogyan is bukott le. Mert aki oklevelet hamis�t, az k�sz�ljon arra is, hogy - mintha csak p�nzt hamis�tott volna - nemcsak hogy f�benj�r� b�nt k�vet el, �s lebuk�sa ut�n m�gly�ra vetik, hanem egyenesen fels�gs�rt�st k�vet el, �gy minden j�sz�ga is a kincst�rra sz�ll - s ha volt csal�dja, azok sz�m�ra csak a kegyelemkeny�r �s a koldul�s marad.

Azonk�v�l, ha m�s bizony�t�k nincs valamely vita eld�nt�s�re, vagy annyira fontos dologr�l sz�l az oklev�l, nem ritka, hogy az Egyh�z m�gi�t is bevet a hamis�t�s megakad�lyoz�s�ra vagy felfedez�s�re. M�rpedig Shadonban ritka az olyan, aki nem az Egyh�z tagjak�nt k�pes m�gi�t haszn�lni - az ilyenek pedig nem kock�ztatj�k a fej�ket holmi oklev�llel megszerezhet� el�ny�k�rt.