F�LDRAJZ

A Hat V�ros Sz�vets�ge a G�ly�k Tenger�nek �szaknyugati r�sz�n fekszik. A ter�let meglehet�sen v�ltozatos domborzati �s �ghajlati szempontb�l is.

Domborzat

A Pyarroni f�lsziget �s a Nyugati �rhegys�g

D�lr�l haladva �szak fel� a pyarroni f�lsziget s�ks�gait hamarosan felv�ltj�k a Nyugati �rhegys�g dombjai, melyeken t�l nyugat fel� megpillantja az utaz� az �rhegyeket, a V�ros�llamokat a Sz�vets�gt�l elv�laszt� r�ghegys�get. Ennek a ter�letnek els�sorban a kr�ni h�bor�k idej�n volt nagy jelent�s�ge, nem utols�sorban ennek k�sz�nheti a hat hercegi v�ros, hogy nem jutott a t�bbi, m�ra elpusztult v�ros�llam sors�ra. Jelenleg a r�ghegys�gben f�leg b�ny�szat �s fakitermel�s folyik, a s�ks�gra �rkez� foly�kon hatalmas tutajokk� �sszefogva sz�ll�tj�k a kiv�gott f�kat, melyekb�l h�zak �s haj�k k�sz�lnek a tengerparti ter�leteken.

A Lyron fenns�k

Tov�bb haladva �szaknak a hegys�g egy keleti ny�lv�nya z�rja le a s�ks�got. A hatalmas fenns�k lakatlan, �s s�r� �serd� bor�tja. Egyetlen �t vezet �szak fel�, mely a Kie-Lyron folyam ment�n kapaszkodik fel a hegyekbe, majd a forr�svid�ken �tv�g egy hegyszoroson, hogy az ordani fenns�kon folytat�djon a T�zv�ros �s Erion fel�.

Az �szaknyugati S�ks�g

Ha elhagyjuk a term�keny foly�v�lgyet �s kelet fel� megy�nk tov�bb, lassan megsz�nik az �serd�, hely�t el�bb f�ves pusztas�g, majd sivatag v�ltja fel. Elpusztult �llatok tetemei figyelmeztetik az utaz�t, hogy a Taba el Ibara homoktenger�nek botors�g nekiv�gni...

A Keleti S�ks�g �s a Dombf�ldek

Forduljunk �jra d�l fel�, bar�ts�gosabb t�jak k�vetkeznek az �b�l keleti partjain. A partmenti s�ks�g ut�n itt is lank�s hegyoldalak k�vetkeznek, a Dombf�ldek, melyek egyszersmind a Sz�vets�g keleti hat�r�t alkotj�k. Errefel� m�r t�bb, j�l karbantartott kereskedelmi �t vezet a Keresked� Hercegs�gek fel�.

�ghajlat

A Sz�vets�g ter�let�n tr�pusi �ghajlat uralkodik, a Nyugati �rhegys�g magasabb ter�letein hegyvid�ki, �szakkeleten sivatagi �ghajlatot tal�lunk.

V�zrajz

A Sz�vets�g ter�let�n egyetlen jelent�s folyam tal�lhat�, a Kie-Lyron, mely az �szaki hegyekb�l ereszkedik al� a s�ks�gra, majd a Krist�ly �b�lbe �mlik. A foly� �szakon a forr�svid�k�n m�ly szurdokokban, v�zes�seken kereszt�l szeli �t a hegyeket, majd a s�ks�gra ki�rve sz�les folyamm� szelid�l, holt�gakkal, kisebb nagyobb szigetekkel. V�g�l t�bb �gra szakadva deltatorkolattal �ri el a tengert. V�zhozama viszonylag �lland�, nincsenek nagy �rad�sok �s a v�zszint �lland�nak mondhat�.

A Lyronon k�v�l kisebb foly�k erednek a Nyugati �rhegys�gb�l, melyek szint�n az �b�lbe folynak. Keleten csak r�vid patakok vannak, hiszen a Dombok k�zel vannak a parthoz.

N�v�ny �s �llatvil�g

A Krist�ly �b�lben rengeteg a hal, a tengernyi v�zfel�let kiv�l� a hal�szatra. A Nyugati S�ks�gon a szavann�kra jellemz� �llatokkal tal�lkozhat az utaz�. A Nyugati �rhegys�g szikl�i k�z�tt nagytermet� barnamedv�k �s farkasok k�borolnak, valamint hegyi pat�sok k�z�l �lnek itt zerg�k, mufflonok. Az �szakkeleti �serd�s ter�leteken �s s�ks�gokon a melegebb �ghajlatnak �s a sivatag k�zels�g�nek k�sz�nhet�en egzotikus �llatfajt�k is �lnek, �gymint zebr�k, antilopok, oroszl�nok, nagytest� fut�madarak �s m�rgesk�gy�k.

T�RT�NELEM

Kezdetek

A V�ros�llamok t�rt�nelme Kyria csillag�nak hanyatl�sakor kezd�d�tt, mikor is menek�l�k, �j �letet keres�k indultak Eriont�l d�l fel� az addig ismeretlen, lakatlan vid�kek felfedez�s�re. T�bb kisebb kyr Nemesi H�z fogta minden ing�s�g�t, �s keresett �j haz�t ezid�t�jt. Eriont�l eg�szen a Pyarroni �b�lig h�z�dott az a ter�let, melyet kisebb-nagyobb h�zagokkal ben�pes�tettek a menek�l� kyrek. A Krist�ly �b�l partjain hat nemesi csal�d �s sz�mtalan m�s menek�l� telepedett meg.

Kr�ni h�bor�k

Kr�n a sivatagba vezet� kereskedelmi utak v�delm�re ind�totta meg l�gi�it a v�ros�llamok ellen. Mivel a gyakran egym�ssal is hadra kel� kyr sz�rmaz�kok nem tudtak megegyez�sre jutni, a kr�ni csapatok egyenk�nt b�ntak el a v�ros�llamokkal. Alig n�h�ny h�rmond� menek�lt meg ezekb�l a harcokb�l. Egyed�l a Hat V�ros Sz�vets�ge �lte t�l kisebb vesztes�gekkel ezt az id�szakot, mert nyugat fel�l v�dte �ket az �rhegys�g, a bet�r� kr�ni hord�kat pedig �sszeszokott �s kell� l�tsz�m�, egy�ttesen fel�ll�tott sereg verte vissza.

A Vall�sh�bor�k

Mikor a d�len sz�let� pyar vall�s el�rte a V�rosok hat�rait, n�zetelt�r�s t�madt a nemesek k�z�tt. A kisebb csal�dok, akik k�z�l sokan a h�bor�ban szerzett �rdemeikkel nyertek nemesi rangot (innen a Fiatal Nemes elnevez�s), az �j vall�sban l�tt�k a j�v�t, m�g a H�zak nemesei a kyr vall�st tekintett�k megd�nthetetlen �llamvall�snak. A fegyveres konfliktusba torkoll� vita v�g�l t�bb �ves harcok ut�n, mindk�t f�l meggyeng�l�s�vel �rtek v�get. Megegyez�s nem sz�letett, a F�nemesi H�zakb�l �ll� szen�tus d�nt�tt arr�l, hogy mindk�t vall�s szabadon gyakorolhat� a Hat V�ros ter�let�n. Ma a fiatal nemesi csal�dokban valamely pyar isten vall�s�t k�vetik, m�g a F�nemesi �s Nemesi H�zak kyr vall�s�ak.

POLITIKA

T�rsadalom

A t�rsadalmi rangl�tra cs�cs�n a F�nemesi H�zak �llnak. Valamennyien kyr eredet� nemesi csal�dok, a csal�dtagok legt�bb esetben tisztav�r� kyrek. A Sz�vets�g ter�let�n nyolc F�nemesi H�z tal�lhat�, egy-egy a v�rosokban, h�rom pedig a f�v�rosban, Igeronban. Mind�j�k k�z�l kiemelkedik a Quateron H�z, mely az utols� kyr cs�sz�r �r�b�l eredezteti mag�t. Ez a H�z a leggazdagabb valamennyi Nemesi H�z k�z�l.

A F�nemesi H�zak alatt helyezkednek el a Nemesi H�zak, melyek szint�n nagyon r�giek, de nem az �si gyarmatos�t�kkal �rkeztek, hanem k�s�bb alakultak ki. Ezek �ltal�ban a nyolc f�nemesi h�z valamelyik�nek h�b�resei, sz�muk sz�zegyn�h�nyra tehet�.

V�g�l a nemesi rangl�tra als� fok�n �llnak a Fiatal Csal�dok, melyek nem kyr eredet� nemesek, illetve olyan csal�dok, akik valamilyen nagy tettel nyertek nemesi rangot. �k is egy-egy Nemesi H�z h�b�resei, n�h�nyuk pedig k�zvetlen�l egy F�nemesi H�z al� tartozik a h�b�ri l�ncban.

Politika

A Sz�vets�get a Szen�tus ir�ny�tja, mely a nyolc F�nemesi H�z h�zf�ib�l vagy azok k�pvisel�ib�l tev�dik �ssze. �k d�ntenek minden olyan �gyben, mely az eg�sz Sz�vets�get �rinti. A Szen�tus eln�ke mindig a Quateron H�z feje, kinek szava �ltal�ban t�bbet nyom a latban a t�bbiek�n�l.