A jelenlegi Ynevi emberi nyelvek mindegyike hossz� fejlod�sen ment kereszt�l mire el�rte jelenlegi �llapot�t. Minden nyelvnek meg lehet tal�lni az eredet�t valamelyik "Osi Nyelvben", b�r az emberi nyelvek legt�bbje nem ezekbol sz�rmazik hanem saj�t ose volt. Ezek az eredetek �ltal�ban nem nagyon ismertek, csak nagyon keveseknek van tudom�suk r�la, �s olyan titoknak sz�m�tanak amely�rt m�r sok Krad-Lovag �ldozta �let�t. L�ssuk a felsorol�st, �s ut�na a tudom�nyos diszkusszi�t.

�si Nyelvek: Aquir, �dzsenn, S�rk�ny, D�monikus

K�z�p Nyelvek: Kyr, Godoni, Crantai, Engmar, L'rmol

Jelenlegi Nyelvek: Niarei, Ilanori, Dwoon, Erv, Toroni, Aszisz, Barb�r, Dzsad, Pyarroni, Gorviki, Kr�ni, Shadoni, Nom�d

A felsorol�s nem k�vetett t�l nagy logik�t, �gyhogy r�szletes magyar�zatra szorul.

�SI NYELVEK

Minden olyan nyelvet ide sorolhatunk, ami rendelkezik az Od m�gia felhaszn�l�s�val. Sok ezek k�z�l m�r kihalt, de sok meg l�tezik eldugott helyeken. Nem soroltam fel oket hisz nagyon sokan vannak, csak azok kaptak helyet e t�bl�zatban, amelyek kihat�ssal voltak a jelenlegi nyelvekre.

A m�sik fontos csoport, m�s K�ls� �s Bels� s�kok nyelvei, de ezek k�z�l csak a D�monikusak voltak kisebb nagyobb hat�ssal az emberi nyelvek fejlod�s�re.

Ezeken k�v�l l�tezik m�g k�t olyan nyelvcsoport ami nem tartozik ezen m�gikus nyelvek k�ze, ezek a crantai �s az engmar. Az elsot az �szaki emberbirodalmak besz�ltek m�g a Kyr h�d�t�k meg nem �rkeztek a kontinensre, l�tezik eredeti �rott v�ltozata de ezek nagy r�sze a Dawa Birodalom idej�bol val�. A m�sodik a d�li ember csoportok nyelve volt, aminek b�rmilyen �rott v�ltozat�t fellelni szinte lehetetlen, mivel nem l�tezett d�len birodalom. (Kr�n m�ly�n, �s a D�li j�gmezok�n l�tezik �rott v�ltozat de ezek felkeres�se szinte lehetetlen) N�mely tud�sok ezen nyelveket a k�vetkezo kateg�ri�ba vagyis a K�z�p Nyelvekhez sorolj�k, de ez nem fontos a jelenlegi t�ma szempontj�b�l, ink�bb t�rt�nelmi jelent�s�gu . Ezen csoportok �r�sm�dja K�p�r�s, mindegyike el�g speci�lis, r�szletez�s�kre nem t�rn�k most ki. Kiv�tel a crantai mivel az Sz�tag�r�s, (ez�rt is szeretik a m�sodik kateg�ri�ba sorolni) az engmar �r�sm�dja pedig nem ismert, de felt�telezheto az al�bbi ketto k�z�l b�rmelyik.

K�z�p Nyelvek

Ezek nagy r�sze emberi nyelv, de mint a Kyr, nem felt�tlen�l. A jelenlegi nyelvekben mindegyiknek fellelhetok a kapcsolatai, valamikor ez nyilv�nval�, valamikor nem. �r�sm�djuk Betu�r�s. R�szletes taglal�sa sz�ks�ges a godoni nyelvnek, ennek eredete az engmarra utal, valamint ismeretlen nyelvekre amik eredete nem ynevi. Feltehetoleg a m�sik kontinensrol �rkezok hozt�k magukkal amikor letelepedtek. (Ordani nyelv�szek Psz. 3720. k�rny�k�n felvetettek a S�rk�nnyal val� rokons�got, de ez id�ig nem nyert tan�bizonys�got. ) A m�sik fontos nyelv szint�n d�li, ez pedig az L'rmol, a D�monikus �birodalom nyelve. Sz�rmaz�sa az Engmar �s D�monikus nyelvek kevered�s�bol vezetheto le, b�r errol nem sok adat lelheto fel (szinten Kr�n �s a D�li J�gmez�k).

JELENLEGI NYELVEK

Ezek nem szorulnak magyar�zatra, jelenleg besz�lt nyelvek. (ez alatt Psz. 3700 k�r�li d�tumot kell �rteni) R�szletesen taglaln�m ezeket, jelenlegi �r�sm�djuk alapj�n:

�szaki Nyelvek


Kyr ABC

Toroni:

Egy�rtelm�en a Kyrb�l ered, nagyon kev�s m�s behat�s �rte, de nyomokban fellelheto crantai �s d�monikus hat�s is. �r�sm�dja egy�rtelmuen a Kyr ABC betuib�l eredeztetheto, nem nagy v�ltoztat�ssal.

Erv:

Egy�rtelmuen szint�n Kyr eredetu, de nagy r�szt vett �t a crantai nyelvb�l. �r�sm�dja szint�n Kyr ABC, de nem olyan tiszta mint a toroni v�ltozat.

Aszisz:

A nyelv eredete nem teljesen tiszt�zott, nagy elm�letek mutatnak arra hogy crantai alapokb�l fejl�d�tt ki, kis Kyr be�t�ssel. A jelenlegi nyelvek k�z�l nem mutat rokons�got semelyik m�sikkal. �r�sm�dj�ban Kyr ABC-t haszn�l, de nem a fejlod�se miatt hanem a kereskedelmi sz�ks�gszers�g �s Toron k�nyszer�t� politik�ja vette r�. L�tezik �n�ll� ABC-je is de ez kihal�ban van, nagyon ritka.

Dwoon ABC

A nyelv eredete nem ismert, b�r nagyon-nagyon kev�s crantai elem fellelheto benne. �n�ll� ABC-vel rendelkezik, �s nyelvtan�ban is messze m�s mint a t�bbi �szaki nyelv. Az �szaki diplom�ci�nak k�sz�nhetoen l�tezik Kyr ABC-s v�ltozata is, �s ennek haszn�lata elterjed�ben van.

Niarei K�pszavak

Niarei

A nyelv nem Ynevi eredetu, egy�rtelmuen semelyik m�s nyelvvel nem mutat rokons�got a kontinensen. A haz�j�ban egy�rtelmu �ll�spont szerint a S�rk�nyok Nyelve �ll a legk�zelebb hozz�, de ez a hasonl�s�g nem sok. Ezen elm�letet sem bizony�tani sem c�folni nem lehet mivel az emberek k�z�tt szinte senki sem besz�li ezen Nemes Nyelvet.

Enoszukei

A nyelv t�k�letesen megegyezik a niareivel, mivel az onnan �ttelep�lt n�p hozta l�tre az �llamot. Term�szetesen az �r�sm�djuk is azonos.

Ilanori �r�sm�d

Az Ilanori nyelv eredet�re is csak tal�lgathatunk, nem hasonl�t egyik a kontinesen levo nyelvhez sem, b�r fejlod�s�re a crantai �s a Kyr is hat�ssal volt. Az �szaki �llamokban le�rva Kyr, d�len pedig a Pyarroni ABC-t haszn�lj�k. Le�rt �n�ll� v�ltozata nincs, de l�tezik egy bonyolult k�drendszere, amit �zenet tov�bb�t�sra szok�s haszn�lni.

Barb�r Nyelv

A barb�r nyelv egy�rtelmuen crantai eredetu, de az elz�rts�g �s az ido igencsak �talak�totta a nyelv strukt�r�j�t. �rott v�ltozata nincs, b�r vannak diplomat�k �s tud�sok akik Kyr ABC-t r� akart�k eroltetni a nyelvre, eddig nem sok sikerrel. (k�d rendszere van, �zenetek tov�bb�t�s�ra)

D�li Nyelvek

Pyarroni (Godoni) ABC

Pyarroni

A nyelv eredte tiszt�n godoni, v�ltozott ugyan a nyelv szerkezete de a legtiszt�bban orizte meg a Godoni ABC-t.

Shadoni

A shadoni nyelv�szek szerint tiszt�n godoni eredetu �s nem sok v�ltoz�son ment kereszt�l az idok folyam�n, de term�szetesen m�s �ton indult el mint a pyarroni, m�gis el�gg� hasonl� nyelvi strukt�r�val rendelkeznek. A k�t nyelv ABC-je azonos n�h�ny apr� k�l�nbs�ggel.

Gorviki

Az ide v�ndorolt shadoni telepesek hozt�k magukkal a nyelv�ket is, term�szetesen ebbol k�vetkezik hogy a nyelv szinte teljesen azonos. M�gis van egy olyan kr�ni hat�s a nyelven amely el�g nagy akcentus k�l�nbs�get okozott. �r�sm�dja a Godoni ABC betui, az elt�r�s a shadonit�l 2 plusz betu (kr�ni kettos hangz�k).

Dzsad ABC

A dzsad nyelv kialakul�sa a Dzsenn kult�r�ra vezetheto vissza, a hat�st �gy oldott�k meg a Dzsennek hogy vett�k a saj�t nyelv�ket �s r�eroltett�k az emberi t�rzsekre. A sivatagi t�rzsek engmar nyelve �gy persze lassan kihalt, de eros hat�st gyakorolt a dzsad nyelvre. Az �r�sm�d is hasonl�k�ppen j�tt l�tre, b�r ez jobban hasonl�t az eredeti Dzsenn �r�sra.

Yllinori �r�sm�d

R�szletesen l�sd fent az ilanori nyelvn�l.

Kr�ni ABC

A kr�ni nyelv eredete az �sszes ynevi nyelv k�z�l a legbonyolultabb. Szinte minden d�li, �s n�mely �szaki, nyelv is hat�ssal volt r�, emberi �s nem emberi is. Idorendi sorrendben: aquir, engmar, l'rmol, d�monikus, crantai, Kyr, nom�d. M�gis az �sszes k�z�l az aquir volt, �s van, a legnagyobb hat�ssal a kr�ni nyelv fejlod�s�re. �r�sm�dja egy�rtelmuen aquir eredetu, b�r mivel az k�p�r�s volt, de m�gis ABC lett bel�le. (az �sszes ynevi nyelv k�z�l ez rendelkezik a legt�bb bet�vel)

Nom�d �r�sm�d

A nom�d t�rzseket tartj�k a d�monikus �birodalom lesz�rmazottjainak, nem ok n�lk�l. Nyelv�k a l'rmolra vezetheto vissza, nagyon kis godoni be�t�ssel. �r�sm�djuk nem l�tezik, vagyis csak k�dnyelvek, de ezek elt�roek t�rzsenk�nt. Ezen k�v�l Pyarroni ABC-s �r�sa is van, de ezt csak Enismonban �s a Shadon mell�ki nom�d t�rzsekben haszn�lj�k, nem rossz eredm�nnyel.