"Quidam ludunt, quidam bibunt,
quidam indiscrete vivunt.
Sed in ludo quid morantur,
es his quidam denudantur,
quidam ibi vestiuntur,
quidam saccis induuntur."*
(*Ki kock�t vet, ki iszogat,
j�t�kb�l ki egy sem marad.
Ki kock�ztatja szerencs�j�t,
k�nnyen elvesz�ti p�nz�t,
m�soknak a vagyont hozza,
p�nzzel �ldja meg a kocka.)

- sz�l a prof�n dal szerte D�l-Yneven, de j�csk�n akadnak �szakon is, akik szeretik a meg�nekelt italt �s j�t�kot. Nem csoda, hiszen nincs is ember, aki soha nem j�tszik.

Tal�n nem v�letlen, hogy minden j�t�kok k�z�l is a legnagyobb keletje a szerencsej�t�koknak van, hiszen ezek azok, ahol mindenkit cs�b�t a k�nnyen szerzett aranyak rem�nye. Nem csoda h�t, ha szerte a vil�gon sz�mtalan lehet�s�g ny�lik a szerencse megk�s�rt�s�re.

A d�lvid�k - f�leg a G�ly�k tenger�nek mell�ke - kedvelt kockaj�t�ka a baesh. Ehhez k�t k�z�ns�ges hatoldal� dob�kocka sz�ks�ges. A j�t�kosok k�rbe�lik az asztalt �s sorban dobnak. Aki dobott, nem fedi fel dob�s�t, hanem a t�le jobbra �l�nek megmondja, mennyit mutatnak a kock�k. nem a dob�s �sszege sz�m�t, hanem a r�luk leolvashat� k�tjegyu sz�m, �gy, hogy mindig a nagyobb van el�l. Azaz, ha valaki dob egy kettest �s egy n�gyest, az negyvenkett� (�s nem 24!). A dupla dob�s (pl. k�t h�rmas) �rt�kesebb, mint az �sszes sz�m, a huszonegy pedig �rt�kesebb mindenn�l. A j�t�k ezut�n a k�vetkez�: az els� ember dob egyet a k�t kock�val �s megmondja, hogy mennyit dobott. A k�vetkez�nek musz�j nagyobbat dobnia ahhoz, hogy nyerjen. Persze ez nem mindig lehets�ges, �ppen ez�rt van, hogy a dob�st nem mutatj�k meg, mert az illet� bl�ff�lhet is. Teh�t ak�r siker�lt nagyobbat dobnia, ak�r nem, mindenk�ppen nagyobbat fog mondani. A k�vetkez� j�t�kos azut�n eld�nti, hogy ezt elhiszi-e vagy sem. ha elhiszi, neki kell nagyobbat dobnia az el�z�n�l �s ezt a k�vetkez� j�t�kossal elhitetni. Ha nem hiszi el, k�t eset lehets�ges. Ha az el�z� j�t�kos bl�ff�lt, akkor nyer, ha viszont igazat mondott, vesz�t. A dob�s mindig k�rbe j�r, �s addig kell nagyobbat dobni, m�g valaki azt nem mondja, hogy nem hiszi. Ekkor �jabb k�r kezd�dik.

A baesht est�nk�nt majd minden kocsm�ban megtal�lhatjuk, a v�ros�llamokt�l eg�szen a Keresked� Hercegs�gekig. K�t ember is el�g hozz�, de �ltal�ban n�gyen-�ten j�tsz�k. Ha valaki csatlakozni akar, �ltal�ban sz�vesen fogadj�k.

Az ilanoriak kedvelt sz�rakoz�sa az asztragalosz, a kecske vagy juh csukl�csontj�b�l k�sz�tett dob�kocka. Ez nem a hagyom�nyos �rtelemben vett kocka, hanem egy n�gyoldal� test, tetra�der, de m�g annak is szab�lytalan. �ppen alakjuk miatt nem egyforma es�llyel esnek ugyanarra az oldalukra. A nagyobb, lapos oldalra a legt�bbsz�r, az egy pont. A homor� oldal �r h�rom pontot, a kicsi, dombor� n�gyet, m�g a keskeny, �bl�s oldal hat pontot �r. A legegyszerubb j�t�kban az sz�m�t, ki dob k�t kock�val t�bbet. A bonyolultabban el�re be kell jelenteni, mennyit fog dobni az ember, �s att�l f�gg�en, hogy mennyit mondott �s hogy milyen pontosan tal�lta el, kap pontot. A v�g�n itt is az nyer, aki a t�bb pontot szerzi. Az asztragalosz szinte csak Ilanorban, Yllinorban �s a Dwyll uni� �szaknyugati tartom�nyaiban ismert j�t�k.

A toroni, abasziszi lebujok t�bbs�g�ben az alea talus nev� kockaj�t�kot �zik, amely a Quiron tenger mell�k�n mindenfel� igen nagy n�pszer�s�gnek �rvend. Ezt vagy szab�lyos tetra�derrel, vagy hatoldal� kock�val j�tsz�k. Itt sem az d�nt, ki dob t�bbet, hanem hogy milyen kombin�ci�k j�nnek ki. Minden kombin�ci�nak saj�t neve van, az egyes kombin�ci�kon bel�l a pontok �ssz�rt�ke d�nt. A kombin�ci�k: n�gy k�l�nb�z� a cs�sz�rdob�s, h�rom k�l�nb�z� a herceg, k�t-k�t egyforma a katona, h�rom egyforma a paraszt �s n�gy egyforma a kutyadob�s. Aki p�ld�ul n�gy darab egyest vet, biztos veszt�. Ha az alap t�tet valaki megemeli, az dobhat egy m�sik egy, kett� vagy h�rom kock�val. Term�szetesen ilyenkor a t�bbiek nem kell hogy emelj�k a t�tet, ha meg vannak el�gedve dob�sukkal. Egy kocka k�tszeres, k�t kocka n�gyszeres, m�g h�rom kocka hatszoros emel�st k�v�n. �sszesen h�rom kock�t lehet egy k�rben �jradobni, ezt lehet egyszerre vagy egym�s ut�n h�romszor ugyanazt. Egy k�r addig megy, m�g mindenki �lt �jradob�si lehet�s�g�vel, aki akart.

A dzsadok kedvelt j�t�ka az al ham�ma, azaz a galamb. Ehhez a j�t�khoz h�rom darab szab�lyos hatoldal� j�t�kkocka kell, k�t fekete �s egy feh�r. A feh�r j�tsza a galambot, m�g a feket�k a macsk�k. K�t vagy h�rom ember kell a j�t�khoz, az egyik a galambbal, a m�sik vagy a m�sik kett� a macsk�kkal. El�sz�r a galamb dob, azt�n a macsk�k. Ha legal�bb az egyik macsk�nak siker�lt nagyobbat dobnia, a galambot elkapt�k, �s a galamb j�t�kosa fizet annyit, amennyit a feh�r kocka mutat. Ezt a nagyobbat dob� macska kapja. Ha egyforma a dob�suk, osztoznak rajta. Ha nem siker�l elkapni a galambot, a macsk�k fizetnek annyit, amennyivel kevesebbet dobtak a feh�rn�l. P�ld�ul, ha a feh�r kocka �t�t mutat, m�g a feket�k h�rmat illetve kett�t, akkor a k�t macska fizet kett�t, illetve h�rmat a galambnak. A dzsadok gyakran j�tsz�k az al ham�m�;t, de mivel legfeljebb h�rom ember j�tszhatja, neh�z besz�llni a j�tszm�ba.

�szakon, Haonwellben �s k�rny�k�n k�l�n�s dob�kock�t haszn�lnak: tizenk�t oldaluk van, azaz szab�lyos dodeka�derek. A k�l�nb�z� oldalakon a sz�mok sorakoznak egyt�l tizenkett�ig. A haonwelli az egyetlen kocka Yneven, amelyre nem pontokat v�snek, hanem magukat a sz�mokat �rj�k fel. Gyakran h�rmas�val hordj�k ezeket a kock�kat, mert ennyi kell a doda nevu j�t�khoz. A j�t�k t�bb form�ja ismert, a legegyszerubb esetben a dobott sz�mok �sszege sz�m�t, h�rom egyes mindig vesz�t, h�rom kilences mindig nyer. A bonyolultabb v�ltozatban az alea talushoz hasonl�an k�l�nb�z� kombin�ci�k szerepelnek, de leg�rt�kesebbek mindig azok, amelyekben a kilences megtal�lhat�. A j�t�k l�nyege, hogy a kapott sz�mokat �sszeadva �s kilenccel elosztva mennyit kapunk marad�kul, ugyanis ennyi pontot kap a j�t�kos. Ha marad�ktalanul oszthat� kilenccel, az kilenc pont. Ha valaki kilencest dob, az mag�ban kilenc pont �s nem sz�m�t bele az �sszegbe.

A kock�k rengetegf�le anyagb�l k�sz�lnek szerte a vil�gon. Van ahol f�b�l, van ahol f�mb�l, de tal�n a legelterjedtebb a csontb�l k�sz�lt kocka. N�hol k�sz�tenek agyagb�l is kock�kat, de ezek sokkalta rosszabbak, mint csont vagy fa t�rsaik.

K�rty�t is gyakran vetnek Ynev n�pei, de az ink�bb a gazdagabb, muveltebb r�tegek sz�rakoz�sa, �gy h�t k�rty�st ritk�bban l�tni a falusi kocsm�kban, b�r akadnak sz�p sz�mmal. A legelterjedtebb mind k�z�l a Talitha k�rtya, ami els�sorban j�vend�l�sre haszn�latos �s egyes t�jakon misztikusnak tekintik, m�shol azonban egyszeru j�t�keszk�zk�nt �tment a k�z�letbe.

A Talitha szab�lyai igen bonyolultak, tal�n m�r nem is igazi szerencsej�t�k, legink�bb az �ltalunk ismert bridzsre hasonl�t, azzal a k�l�nbs�ggel, hogy itt huszonegy k�l�nb�z� adu van, mind m�s �s m�s �rt�kkel.

A gyakoribb, k�zemberek �ltal is ink�bb haszn�lt k�rtya a septor, ami h�rom sz�nb�l - s�rga (arany), k�k �s v�r�s - �ll, jelk�pezve a h�rom �gitestet, a napot �s a k�t holdat. Mindh�rom sz�nb�l h�t-h�t sz�mozott lap van. A septorral t�bb k�l�nb�z� j�t�kot j�tszanak, az egyszeru huszonegyez�st�l eg�szen a bonyolult tercerig.

A tercer l�nyege, hogy a huszonegy lapot sz�tosztjuk h�rom ember k�z�tt. Az egyik�k kezd �s lerak egy tetsz�leges lapot. Erre b�rki, ak�r � is r�teheti - s�t r� kell tennie - a nagys�grendben k�vetkez� k�t lapot, term�szetesen ugyanabb�l a sz�nb�l. Aki a harmadik lapot rakta, az� az �t�s, azaz az teszi el a tercet �s az h�vja a k�vetkez� lapot. Mivel a hetesn�l nincs nagyobb, �gy nem is lehet bel�le tercet csin�lni, ez�rt akin�l hetes van �s sorra ker�l az azonnal kiteszi a hetest, ami a kezd�lap, de egyben a befejez� is, teh�t az �t�s az �v�, h�vhat egy �j lapot. Ha egy terc befejezetlen marad, mert a v�glap m�r kiesett, akkor a terc �llhat k�t, de ak�r egy lapb�l is. A gy�ztes az, akinek elobb fogynak el a lapjai, a vesztesek pedig annyit fizetnek, ah�ny lap a kez�kben maradt.

Ami�ta l�teznek szerencsej�t�kok, az�ta l�teznek csal�k �s hamisk�rty�sok is. A M.A.G.U.S. j�t�krendszer�ben k�l�n k�pzetts�gk�nt tanulhatja b�rki a csal�st, ami nem csak a k�zismert k�rtyaj�t�kokra, de a legt�bb kockaj�t�kra is vonatkozik. Persze ha valaki �let�ben el�sz�r j�tszik valamit, abban nem biztos, hogy els�re siker�l csalnia.

A csal�k igen sok m�dszert ismernek. A kock�kat a leggyakrabban cinkelik - azaz egy kis nehez�ket �tnek be az egyes al�, amit�l a kocka sokkal gyakrabban dob hatost. Term�szetesen ez nem mindig el�ny, hiszen j�csk�n van olyan j�t�k - p�ld�ul azalea talus is - amelyben nem sz�m�t a pont�rt�k, csak a kombin�ci�. Az �gyesebb �s ravaszabb szerencsej�t�kosok dob�s k�zben vagy ut�n apr�, �szrev�tlen mozdulattal "megigaz�tj�k" a kock�kat. Ezt kiv�dend� vezett�k be jobb helyeken a poh�rb�l dob�st, ahol egy kem�ny b�rpoh�rb�l kell a kock�kat eldobni.

A k�rtyaj�t�kokban is rengeteg lehet�s�g ad�dik a becstelen j�t�kra. Jel�lt lapok, ingujjba cs�sztatott aduk, el�re elrendezett paklik, vill�mgyors oszt�s, mikor a hamisk�rty�s �gy cser�li ki a lapokat, hogy �ldozata nem is gondolna r� �s m�g sorolhatn�m.

Term�szetesen a csal�kat sehol sem szeretik. A legt�bb �llamban t�rv�nyek v�dik a becs�letes j�t�kot, de m�g Toronban is megj�rhatja, aki nem tiszt�n j�tszik, ha m�sk�pp nem, h�t megverik a becsapottak. Egy biztos. Abban a kocsm�ban vagy fogad�ban, ahol kider�lt a csal�s, a csal�val senki sem fog le�lni j�tszani. Egyes orsz�gokban, ahol a szerencsej�t�k szinte m�r �llami int�zm�ny, nagyon szigor�an b�ntetik a becstelens�get. Az �szaki sz�vets�g orsz�gaiban p�ld�ul a kock�t �t�tik a lator tenyer�n. A dzsadokn�l a hamisk�rty�s egy ujja b�nja, ha rajtakapj�k. M�s �llamokban viszont - �gy p�ld�ul Shadonban - tilos a kocka vagy k�rtyavet�s, mert azokat Ranagol mesterked�seinek tartj�k, az emberi l�lek megk�s�rt�s�re.

L�tezik m�g a fentieken k�v�l egy m�sik, szint�n k�zkedvelt haz�rdj�t�k is, m�gpedig a fogad�sok k�l�nb�z� versenyekre. Szerte Yneven, ahol csak gladi�tori j�t�kokat rendeznek, minden�tt rengeteg szerencsej�t�kost tal�lunk, mind-mind megannyi biztos tippel, hogy ki is lesz a nyertes. Abasziszban, az ifini j�t�kokon a fogad�s a nagykir�ly monop�liuma. A verseny elott napokkal m�r �llnak a s�trak, ahol b�rki fogadhat. Toronban elvileg b�rki k�thet fogad�sokat, gyakorlatilag azonban n�h�ny orgyilkos kl�n kez�ben �sszpontosul ez is, �s a toroni embervad�szok nem szeretik a szabad�sz�kat.

A gorvikiak eg�sz m�s versenyeken fogadnak. A legt�bb kocsma pinc�j�ben van patk�nyverem, ahol kifejezetten erre a c�lra teny�sztett �ri�si patk�nyok viaskodnak egym�ssal a szurkol� t�meg nem kis b�ztat�sa k�zepette. A harcba a vesztes biztosan belepusztul, de el�fordul, hogy a gy�ztes sem �li t�l sokkal az ellenfel�t. Ezek k�z�tt a patk�nyok k�zt nem ritka az �tven-hatvan centim�ter hossz� p�ld�ny sem, amik megfelel�en felingerelve ak�r az embernek is nekiugranak.

Az itt le�rtakon k�v�l persze m�g sz�mos j�t�kon uznek szerte Yneven. KM-k�nt b�tran kital�lhatsz vagy �tvehetsz b�rmilyen j�t�kot ezeken t�l, hisz ezek csup�n �zel�t��l szolg�ltak.