J�llehet, a harcm�v�szek mindenekel�tt a pusztakezes harc avatott tud�i, egy�ltal�n nem elhanyagolhat� a k�l�nf�le fegyveres k�zdelmeket oktat� iskol�k, mesterek sz�ma �s jelent�s�ge sem. A kardm�v�szek peng�inek hal�los villan�s�t sz�les k�rben ismerik Yneven, �m sokf�le ezk�z, amit a harcm�v�szek forgatnak, m�r kor�ntsem olyan k�zismert. Igaz�n j�l b�nni vel�k �ltal�ban csak hossz� �vek kitart� munk�ja ut�n lehets�ges, �gy mesterfokon csup�n egyet, legfeljebb kett�t kezelhet a harcm�v�sz; a t�bbi csak amolyan "kieg�sz�t�s" lehet.

A kardok


1, Sz�les kard (khot): Viszonylag sz�les peng�j�, kiss� szably�ra eml�keztet�, a hegy fel� �vel�, egy�l�, egykezes fegyver. Kezel�se kilenc alaptechnik�ra �p�l, a mozdulatok z�m�t v�llb�l hajtj�k v�gre. A v�g�sok sor�n csaknem az eg�sz peng�t felhaszn�lj�k, �gy a technik�k az �lre koncentr�lnak. Kezel�s�t nem t�ls�gosan neh�z elsaj�titani, ez�rt bizonyos ir�nyzatok sz�vesen alkalmazz�k kieg�sz�t� fegyverk�nt az alapvet�, pusztakezes technik�k mell�. Ismertek k�t kardot egyszerre forgat� st�lusok is (Felvont Szem�ld�k, Ac�lkar, stb. ).

    K�: 9 T�:13 V�:10 Sebz�s: k6+1

2, S�rk�nyfull�nk (khiel): Egyenes, k�t�l�, egykezes fegyver. A markolatn�l viszonylag vastag a penge, alkalmas nagyobb er� kifejt�s�re is - ha v�letlen�l "�sszeakaszkodn�nak" a v�v�k, l�khetnek is vele; h�r�t�sra a k�z�pr�sz haszn�lj�k. �m az igazi szak�rt� egy�ltal�n nem �r ellenfele kardj�hoz!A hegyt�l sz�m�tott 10 cm-t borotva�lesre fenik, ezzel t�madnak; metszenek �s d�fnek. Tizennyolc alaptechnika ismeretes, ezek mindegyike a hegyre koncentr�l. P�rbaj k�zben az eg�sz test mozog, ak�r valami k�l�n�s t�ncban. , �m minden t�mad�s csukl�b�l robban ki. Haszn�lat�t hihetetlen�l neh�z elsaj�t�tani; bels� er�re �p�l, formagyakorlatai k�v�l�ll�k sz�m�ra lass�nak �s t�ls�gosan l�gynak t�nnek. Azok a harcm�v�szek, akik a khielt forgatj�k, pusztakezes k�zdelemben bizony alulmaradnak majd' minden eg�b st�lussal szemben. V�v�tud�suk azonban leny�g�z�; k�nnyedek �s kecsesek, viadaluk igazi �lm�ny szak�rt� szem sz�m�ra (b�r gyakran igencsak r�vid ideig tart).

    K�: 8 T�: 17 V�: 14 Sebz�s: k6+3

3, Holl�sz�rny (khrin-kao): P�rban haszn�lt, k�r�lbel�l alkar hossz�s�g�, sz�les peng�j�, egy�l� kard; egykezes, kifejezetten keresztvassal, a mai kardv�v�k fegyver�nek kosar�hoz hasonl� k�zv�d�vel. Kis helyen v�vott belharcra is alkalmas. Haszn�lata f�rges�get, harm�nikus mozg�st ig�nyel, �m ha a k�zd� el�g k�zel ker�l ellenfel�hez, a sz�les peng�kkel igen komoly sebeket okozhat. A k�t kard forg�s k�zben a mad�rsz�rnyak suhog�s�hoz hasonlatos hangot ad, innen ered az elnevez�s.

    K�: 8 T�: 15 V�: 12 Sebz�s: k6+1

4, �vkard (sho-khot): Peng�je a Slan kard�ra hasonl�t, keresztvasa k�r alak�, �ppen �k�lnyi. Egykezes, egy�l� fegyver; t�bbnyire p�rban forgatj�k, b�r Tiadlan �szakkeleti ter�letein t�bb iskola is egyed�li haszn�lat�t tan�tja. Kedvelt ezk�ze a sz�nes, k�nny� selymekben j�rt "B�bordaru" t�ncnak, mely amellett, hogy leny�g�z� l�tv�nyoss�g, alkalmat ad a harcm�v�szel tud�s�nak bemutat�s�ra is. Az �vkard tizenegy alaptechnik�ja kiz�r�lag v�g�sokra �p�l; egy sz�r�st�pus ismert, �mb�r ennek sz�mtalan (meglehet�sen t�gan �rtelmezett) v�ltozata l�tezik.

    K�: 6 T�: 14 V�:16 Sebz�s: k10

5, Sryn-t�r: Keskeny, borotva�les �s igen hegyes peng�je 25-30 cm hossz�, n�ha enyh�n hull�mos; markolata sz�gbe t�rve illeszkedik hozz�, ak�r a pisztolyagy. Kik�pz�se is ink�bb ahhoz hasonlatos- a sryn markolatot mindig "tulajdonosa tenyer�hez kell elk�sz�teni", hogy amikor r�fog, a lehet� legt�k�letesebben illeszkedj�k. �gy mondj�k, a sryn markolat gazd�ja lelk�nek lenyomata. Kieg�sz�t� fegyver, szorosan �rtelmezett k�zd�sir�nyzat nem alakult k�r�; noha szakavatott harcos k�pes vele �ppen "v�vni" is, voltak�ppen egyetlen c�lt szolg�l: fenyegetett helyzetben szemk�pr�ztat� gyorsas�ggal el�kapni (�gy, mint F�ld�nk revolverh�sei), �s az ellenf�l mell�be d�fni.

    K�: 10 T�: 14 V�: 5 Sebz�s: k10/2

6, Egy�b peng�k: A fent kiemelteken k�v�l sz�mtalan kard- illetve t�rforma l�tezik, ezek ismertet�s�t�l most eltekint�nk (hiszen akadnak k�zt�k olyanok is, amit csup�n egy-egy eldugott iskola haszn�l). KM-ek, ti�tek a p�lya!

7, Nyeles fegyverek: jobb h�j�n fogadjuk el ezt a meghat�roz�st azokra a fegyverekre, amelyek hosszabb-r�videbb ny�llel �s valamilyen f�mr�sszel rendelkeznek. Ezek voltak�ppen a regul�ris seregek l�ndzs�inak �s alab�rdjainak elk�peszt� v�ltozatoss�got mutat� testv�rei . A nevesebbek t�bbnyire egyeduralmat �lveznek, alkalmaz�sukra k�l�n ir�nyzat �p�lt, �m sokuk haszn�lat�t majd' minden�tt "csokorba szedve" oktatj�k, hiszen forgat�suk �ltal�ban csak n�h�ny speci�lis technika erej�ig t�r el egym�st�lAz egyszer�s�g kedv��rt h�rom coportba soroljuk �ket: l�ndzsa, (ala)b�rd, hossz� nyel� kard. Formagazdags�guk leny�g�z�, a fenti p�ld�k csak �zenl�t��l szolg�nak.

8, Valahol a nyeles fegyverek k�z�tt kaphatn�nak helyet azok a k�l�nleges ezk�z�k, melyek ny�llel �s k�l�nb�z� v�g��lekkel, kamp�kkal rendelkeznek ugyan, m�gis elk�l�n�tend�k a fenti csoportt�l. Egy tiadlani mester, akir�l �gy tartj�k, egyenesen Niar�b�l hozta a tudom�ny�t , az egyszer�s�g kedv��rt a horgaskardok n�vvel illette �ket, ugyanis az eredeti niarei elnevez�s - shil-kadak-no-to-ukami, vagyis a kilenc s�rk�ny b�lcsess�g�nek fegyverei - t�ls�gosan k�r�lm�nyes lett volna a "nyugati" t�pus� t�rsadalmakban. A horgaskardok, b�r kev�ss� elterjedtek, jellegzetes harcm�v�sz fegyverek. Forgat�suk elm�ly�lt figyelmet, nagy �gyess�get k�v�n �s mindenekel�tt rengeteg gyakorl�st. Forma- �s technikagazdags�guk figyelemrem�lt�; sz�rny� sebek osztogat�s�n k�v�l (n�melyeknek m�g az �tlagos min�s�g� v�rtek sem jelentenek komoly akad�lyt) alkalmasak az ellenf�l lefegyverz�s�re, f�ldre vitel�re �s fegyvert�r�sre is. Legnevesebb mesterei a Taidlant Niar�t�l elv�lszt� �b�l hegyei k�z�tt �lnek (Riavei Kilenc �kk�, Felh�s�rk�ny, �jj�sz�let�s �tjai, stb. )Niar�n k�v�l a legnagyobb iamer�j�k az �reg Roln Cossagnor.

    K�: 4 T�: 16 V�: 18 Sebz�s: 2k6+2

Az al�bb k�vetkez� fegyvereket k�ptelens�g lenne csoportba sorolni, �gy egyenk�nt ismertetj�k �ket.

9, Sai. �rdekes m�don f�leg a d�vid�ken elterjedt, 40-50 cm hossz�s�g�, �ltal�ban tompa hegy�, h�r�t�vassal ell�tott fegyver, peng�je sz�gletes vagy g�mb�ly�. Markolat�t �l�nk sz�n� sz�vetanyaggal tekerik be - ez a cs�sz�s kik�sz�b�l�se mellett sokszor hovatartoz�st is jel�l. Pusztakezes technik�kat oktat� mesterek alkalmazz�k sz�vesen, hogy n�velj� es�lyeiket fegyveres ellenfelekkel szemben. Gyors, csap�d�sszer� mozdulatokkal forgatj�k kez�kben, hol a peng�t, hol a markolatot, hol pedig a keresztvasat alkalmazva a t�mad�sokhoz-v�dekez�sekhez. P�ros fegyver, de az el�rel�t�ak tartal�kot is hordanak az �v�kben. Sz�mtalan technik�ja ismert; alkalmasint dobj�k is.

    K�: 9 T�: 10 V�: 18 Sebz�s: k6

10, Tonfa. Els�k�nt a niarei hat�rvid�k hegyi szerzetesei alkalmazt�k, �k "mor-mitari", vagyis f�rge bambusz n�ven ismert�k. 40-50 cm hossz�, �ltal�ban sz�gletes, bizonyos ter�leteken kerek �tmetszet� fa, melynek egyik v�g�t�l mintegy 15 cm-re mer�leges keresztfa �ll. A saihoz hasonl�an a c�l itt is a pusztakezes technik�k megt�mogat�sa volt. A markolatn�l fogva, a hosszabb r�szt az alkarhoz szor�tva tartj�k alaphelyzetben, innen lend�tik k�rk�r�s mozdulattal el�re. H�r�t�sra t�bbnyire a leszszor�tott hosszabb, m�g �t�sre az el�re�ll� r�videbb r�szt haszn�lj�k, �m ez term�szetesen egy�ltal�n nem t�rv�nyszer�.

    K�: 8 T�: 12 V�: 19 Sebz�s: k10/2

11, Holdsarl� (hagai): L�nyeg�ben egy r�vig fany�lre er�s�tett sarl�, melynek borotva�les peng�je iskol�nk�nt �s t�jank�nt k�l�nb�z� form�j�. Ir�nyzatai egyenl�k�ppen megegyeznek abban, hogy f�fegyvernek tekintik; m�g pusztakezes technik�kat sem tan�tanak mell� (azokat t�bbnyire el�bb szok�s elsaj�t�tani). Forgat�s�t igen neh�z elsaj�t�tani, a kezd�k gyakorta komoly s�r�l�seket okoznak saj�t maguknak. �ltal�ban a ny�llel h�r�tanak, a peng�t csak t�mad�sra szok�s haszn�lni. Amennyiben nem k�v�nnak ellefel�knek komoly sebet okozni, �gy fog�st v�ltanak, �s a ny�llel �tnek. Forgatj�k p�rban is, az egyiket ilyenkor �ltal�ban b�rsz�jjal a csukl�jukra er�s�tik, hogy "ki tudj�k vetni". Val�di mestere kev�s van; h�rom kicsiny iskola ismert sz�les k�rben - a Holdez�st �rny�k Tiadlanban, a K�t Karom Pyaronnban �s a Felh�vil�g Niar�ben. Emellett mag�nyos tan�t�k oktatj�k, de sz�z k�z�l tal�n csak egy, aki m�lt� arra, hogy mesterk�nt tisztelj�k.

    K�: 8 T�: 17 V�: 5 Sebz�s: k10/2

12, L�ncos sarl�: R�videbb-hosszabb ny�len �l� sarl�penge, a ny�l v�g�re er�s�tett hossz� l�nccal, melyr�l s�ly f�gg. A l�ncot k�zre-l�bra vethetik, illetve seg�ts�g�vel az ellenf�l h�t�ba juttathatj�k a peng�t. Kezel�s�t tal�n m�g a hagain�l is nehezebb elsaj�t�tani, �m val�di szak�rt� kez�ben borzalmas fegyver (ilyen azonban �gyszint�n ritk�n akad). Legynagyobb iskol�ja Kr�n b�rcei k�z�tt b�vik meg.

    K�: 10 T�: 18 V�: 5 Sebz�s: k10/2

13, Ac�lkorb�cs: �t, h�t, illetve kilenc ac�lp�lc�b�l �sszekapcsolt korb�cs. Kezel�s�hez igen nagy �gyess�g sz�ks�ges, �s rengeteg gyakorl�s, de szinte minden�tt csak kieg�sz�t� fegyverk�nt forgatj�k. El�nye, hogy �sszehajtogatva kis helyen is elf�r.

    K�: 4 T�: 17 V�: 13 Sebz�s: k6

14, Nunchaku: Sz�les k�rben elterjedt, k�zismert harcm�v�sz fegyver. K�t kem�ny fa, esetenk�nt f�m bot, melyeket r�vid sz�j vagy l�nc k�t �ssze. A bot t�bbnyire azonos hossz�s�g� a k�ny�k �s a teny�r k�zepe k�zti t�vols�ggal, �tmetszete hengeres vagy sz�gletes. Pusztakezes harcot oktat� iskol�b kieg�sz�t� fegyvere; �ltal�ban kev�ss� bonyolult, gyors �s er�s �t�sekre haszn�lj�k, a l�tv�nyos p�rget�sek csup�n gyakorl�sra vagy bemutat�ra val�k. �les k�zdelemben meglehet�sen neh�z kisz�m�tani, mik�nt viselkedik a c�lba �r� nunchaku: ferde fel�leten megcs�szik, kem�nyr�l visszapattan, l�gyban bennragad, stb.

    K�: 9 T�: 19 V�: 3 Sebz�s: k6+2

15, Vask�gy�: K�t v�g�n s�llyal ell�tott hossz� l�nc, a bol�ra eml�keztet. K�zdelemben k�nnyed mozdulattal forgatj�k, s ebb�l robbantj�k ki a t�mad�sokat-v�dekez�seket. Lefegyverz�sre, f�ldre vitelre is kiv�l�an alkalmas. Kieg�sz�t� fegyver, az ac�lkorb�cshoz hasonl�an remek�l elrejthet�.

    K�: 10 T�: 18 V�: 3 Sebz�s: k6

16, K�t-, illetve h�romr�szes bot: 60-80 cm hossz� botok, sz�jjal vagy l�nccal �sszekapcsolva. Haszn�lata nagy �gyess�get k�v�n, igazi mesterei - akik kez�ben fel�r b�rmilyen karddal - nem is foglalkoznak m�ssal. A harcm�v�szek t�lnyom� r�sze azonban csak az alaptechnik�kat tanulja meg, s kieg�sz�t� fegyverk�nt forgatja. Ma �l� legnagyobb harcosa �rdekes m�don egy pyaronni: Yrrao mester. Kiz�r�lag abszol�t kezd�ket tan�t, h�rom �vente tizet-tizet.

    K�: 3 T�: 19 V�: 16 Sebz�s: k6+3

17, Marokfegyverek: (tigriskarom, gyilkos k�r, l�ngnap, stb. )Viszonylag kis m�ret�, v�ltozatos form�kban ismert fegyverek; png�k, h�r�t�vasak, horgok, kamp�k kombin�ci�i. Belharcra ide�lisak, sebz�shez k�zel kell ker�lni az ellenf�lhez. Haszn�latukat majd' minden pusztakezes iskola oktatja.

A botokr�l �s a Slan csillagokr�l - j�llehet jellegzetes harcm�v�sz fegyverek - ez�ttal nem ejt�nk sz�t, hiszen m�sutt m�r olvashattatok r�luk.

Felsorol�sunk a harcm�v�szek fegyvert�r�r�l kor�ntsem teljes. Az Ynevet j�r� utaz�k tal�lkozhatnak itt nem eml�tett k�pvisel�ikkel is - figyelj�k meg �s �rj�k le, m�st nem tan�csolhatok.

"T�madni fogok - �gy sz�l a kezd� gondolata.
T�madok - ismeri fel a pillanatot a haladottabb.
T�madtam - konstant�lja a mester. "

                        Daktari

(R�na magazin, II. �vfolyam, I. sz�m)

Kieg�sz�t�s

18, Sang Kauw: egy k�l�nleges sz�lfegyver, aminek a haszn�lat�t nagyon kevesen oktatj�k. Egy kb. 1,5 l�b hossz� bot v�g�re egy holl�sz�rny-szer�, �m ann�l egy kicsit r�videbb kardot illesztenek. Ennek a fegyvernek a forgat�i m�r-m�r olyannyira ragaszkodnak fegyver�khoz, mint a kardm�v�szek, �gy �ltal�ban m�sikat nem is igaz�n alkalmaznak. Mesterfokon csak ezt tanulj�k meg kezelni, ha olyan magas szintre jutnak.

    K�: 7 T�: 14 V�: 16 Sebz�s: k6+3

19, Nisen-kard: a Nisen-nid-to st�lus k�vet�i �ltal alkalmazott pengefajta. Egykezes fegyver, az �vkardhoz hasonl�, �m hossza nem haladja meg a Slan-t�r�t. A Nisen tan�tv�nyok legf�bb fegyvere, igaz, �k m�g m�sik kilenccel is megtanulnak b�nni. Min�s�ge is majdnem el�ri a Slan-t�r�t, �gy hihetetlen�l k�nny� �sszekeverni �ket, igaz, a nisen-kard kiss� sz�lesebb peng�j�, mint az el�z�.

    K�: 7 T�: 12 V�: 11 Sebz�s: k6+1

20, Drakfa-bot: v�r�ses erezet� bot, ami csak annyiban k�l�nb�zik t�rsait�l, hogy egy harcm�v�sz kez�ben hossz� botk�nt alkalmazva a sebz�se k6, egy k�pzett Shien-ka-to harcos pedig 2k6-os sebz�st is k�pes okozni vele. R�vid botk�nt minden harcm�v�sz kez�ben k10/2-es sebz�st okoz.

21, Nien-penge: Enoszuk�ben �s ritk�bban Niar�ban haszn�lt kard. Peng�je hosszabb, mint a Slan-kard�, markolata majdnem dupl�ja annak, a penge v�ge v�gott, nem lekerek�tett. Igaz�b�l kev�s harcm�v�sz tanulja meg haszn�lni, ink�bb a szerzeteseik k�zkedvelt fegyvere. A kolostorokban �vsz�zadok alatt alakult ki, ak�rcsak a Slan-kard, �gy min�s�ge sem marad el az ut�bbit�l.

    K�: 9 T�: 20 V�: 10 Sebz�s: k10+2