Bevezetés

A tolvajcéhek a szerepjátékokban a szervezett bűnözés megjelenési formái. Szinte mindenhol megtalálhatók, ahol anyagi haszonra lehet szert tenni mások kizsákmányolása, kirablása révén. Az alábbiak annak a KM-nek vagy Játékosnak kívánnak segítséget nyújtani, aki tolvajcéh kidolgozásába kezd.

Elhelyezkedés

Fontos szempont az adott klán földrajzi elhelyezkedésének kérdése, hiszen ez meghatározza a késobbi tevékenységek jelentos részét. A tolvajcéhek elsősorban sűrűn lakott vidéken, városokban jönnek létre, hiszen itt van lehetőség a megfelelő anyagi háttér biztosítására. Természetesen nem kötelező minden tolvajklánnak egy városban megtelepednie, de ebben az esetben meg kell indokolni, hogy miért van ott, ahol van.

Profil és anyagi helyzet

Egy tolvajcéh rengeteg dologgal foglalkozhat. Lássunk néhányat ezek közül :
  - védelmi pénzek : klasszikus dolog, a céh megkeres egy gazdag kereskedot vagy boltost, hogy ha biztonságban akarja tudni áruját, akkor megfelelo idoközönként fizessen a klánnak egy összeget. Ha rááll a dologra, az általában azt is jelenti, hogy a klán megvédi őt más tolvajoktól.
  - koldulás : az ember el sem hinné, hogy mennyi pénzt lehet így összeszedni. Bár az egyes koldusok csak aprópénzeket kapnak, de egész nap „dolgoznak”, és sokan vannak. Este aztán összegyülnek a klánépületben és beszolgáltatják az összegyujtött pénz egy részét.
  - zsebmetszés : piacokon, vásárok környékén és egyáltalán mindenféle tömegben megtalálhatók a zsebtolvajok. Képzettek, ügyesek, jól felszereltek és nagyon szemtelenek. Senki sincs biztonságban, bárki könnyen elveszítheti erszényét, ékszereit.
  - betörések, rablások : szintén elég gyakori dolog, hogy a tolvajok információt kapnak egy értékes tárgy vagy nagyobb mennyiségű pénz hollétéről és természetesen megpróbálják megszerezni. A klánon belül általában van egy specialista csoport, akik a betöréseket végrehajtják.
  - szerencsejáték : ez a munka már nem csekély anyagi befektetést is igényel. Megfelelő épület és személyzet kell egy játékbarlang üzemeltetéséhez. Mikor ez megvan, jöhet a pénz. Az ilyen szórakozóhelyeken természetesen ólmozott kockákkal, cinkelt lapokkal megy a játék, megfeleloen képzett emberek szabadítják meg a betérőket pénzüktől. A legtöbb városban tiltott a szerencsejáték, de ennek ellenére mindenhol megtalálható. Számos mellékfoglalkozás kapcsolódhat hozzá, mint például a játékban elmerült delikvensek zsebének kiürítése és örömlányok futtatása.
  - feketekereskedelem : kikötővárosokban, fontos kereskedővárosokban tanyázó tolvajok kedvelt és jól jövedelmezo foglalkozása. Főként drága és ritkaságszámba menő árukkal folyik, hiszen ezek hoznak megfelelő hasznot. Amennyiben a klánnak megfelelő anyagi háttere van, több saját hajója és karavánja lehet, melyek csak a csempészett árukat szállítják. A feketekereskedelem leegyszerűsítve azt jelenti, hogy az adók és illetékek megkerülésével folyik. Olyan klán is elképzelhető, mely a lopott árukat csempészi ki az országból.
  - hamisítás : Amennyiben a tolvajok között elegendő ügyes kezü ember van és meg tudják szerezni a kellő felszerelést, lehetőség nyílik arra, hogy műtárgyakat, pénzt hamisítsanak.
  - rabszolgakereskedelem : A feketekereskedelmhez hasonlóan kikötővárosokban jellemző. Nagyon macerás és kockázatos dolog, nem véletlen, hogy nagyon kevés tolvajklán foglalkozik ezzel az üzletággal.
  - inforációszerzés, kémkedés : Az információgyűjtés elsősorban a klán fennmaradását szolgálja, hiszen tudni kell, mikor hova érdemes menni, illetve hova nem. Értem itt azt például, hogy éppen hova érkezett egy gazdag, de védtelen társaság, akik erszényét könnyen meg lehet könnyíteni, illetve hova érkezett egy csapat kalandozó, akikkel viszont életveszélyes lehet ujjat húzni. A kémkedés már más tészta. Itt valaki felkéri a klánt, hogy szerezzen információt adott helyről, tárgyról, személyről, stb. Speciális felkészültségű emberek kellenek ennek végrehajtására, akiknek nem akadály, hogy esetleg 15-20 fős őrsereg mellett kell észrevétlenül elosonni, vagy kutyák szaglását kijátszani.
  - bérgyilkosságok : Általában a klánon belüli kis csoport végzi a gyilkosságokat, amelynek tagjai erre vannak kiképezve. A megrendelők általában politikai, gazdasági okok miatt fordulnak hozzájuk, maga a klán pedig az érdekeket sértő, a klán munkáját akadályozó személyek eltávolítására kéri őket.

Létszám és szervezeti felépítés, belső törvények

  A tolvajcéh létszámát elsősorban az határozza meg, hogy milyen gazdag az a terület, ahol a céh tevékenykedik. Egy kisvárosban általában 10-50 fős szervezet képzelhető el, ha van konkurencia, akkor kevesebb is. Nagyvárosokban többszáz fős hálózat is kialakulhat, esetleg országokat behálózó földalatti klán is elképzelhető többezer taggal.
  A céh szervezeti felépítésének kell megteremtenie azt az erőt, ami az egyes tagokat egybentartja. Ez lehet egy teljhatalmú és erőskezű vezető, közös ellenség, stb. Nagy szervezet esetén több alcsoport is létrejöhet, melyek aztán versenghetnek is egymással.
  A tolvajklán irányítása megfelelő embert vagy embereket kíván. A klán muködőképességének egyik alappillére egy olyan vezető testület, mely átlátja az adott terület politikai és gazdasági összefüggéseit, képes gyors és határozott döntéseket hozni, és a klán egyes alcsoportjainak működését összehangolni.
  Mint minden szervezetnek, egy tolvajklánnak is vannak írott és íratlan törvényei. A törvény áthágását megfelelő büntetésekkel sújtják. Az írott törvények általában a klán belső muködését szabályozzák. Például egy tolvajnak zsákmánya hány százalékát kell beszolgáltatnia, kiknek tartozik engedelmességgel, stb. Az íratlan törvények olyan szokások, melyeket minden klántag ismer és betart. Megszegésük inkább erkölcsi büntetéssel jár.

Kapcsolatok

A klán élete lehetetlen lenne megfelelően kiépített kapcsolatrendszer nélkül. Elsosorban az utcagyerekek, koldusok azok, akik a városba érkezőkről információkat szolgáltatnak.
  Aztán ott vannak a fogadósok, akik sokszor összejátszanak a tolvajokkal.
  Szükség lehet városi hivatalnokok megvesztegetésére is, hogy a klán megfelelő időben értesüljön arról, milyen katonai akciók készülnek a városban, vagy mikor csökkentik az őrség létszámát, például egy háború miatt.
  A klánfőnöknek felső szintű összeköttetései is lehetnek. Esetleg egy nemesi család (vagy kettő), a város irányítói, egy vallás vezetői, stb.

Ellenségek

  Mivel a tolvajok abból élnek, hogy másoktól elvesznek értékeket, természetesen vannak ellenségeik. Elsősorban az adott terület karhatalma, a városőrség. Persze ez a legkevésbé fenyegető veszély, hiszen ha képes lenne tenni a klán ellen, akkor rövid időn belül kipusztulna a céh. Ez nem azt jelenti, hogy nem lehet olyan város, ahol az őrség egy-egy akcióval komoly károkat okozhat a klánnak.
  A következő ellenség-csoport a megkárosítottak. Ok anyagi és hatalmi helyzetüknek megfelelően tudnak a klán ellen tevékenykedni. Egy egyszerű polgár valószínuleg csak bosszankodik, egy gazdag kereskedő akár kalandozócsapatot is felfogadhat a klán kiirtására.
  Végül a konkurencia. Nagyobb városokban több klán működhet párhuzamosan. Ha egyes üzleteik ütik egymást, valószínűleg módszeresen irtani kezdik a másik klánt.

Belépési lehetőségek

Amennyiben a játékban tolvajklánt akarunk mesélni, és véletlenül a játékosok között akad egy szabadúszó tolvaj, netán a kaland miatt valakinek be kell lépnie a klánba, ki kell dolgoznunk ennek lehetőségeit. Előre kell bocsátani, hogy a tolvajklánokba idegenként bekerülni nagyon nehéz. A tolvajok alapvetően bizalmatlanok mindenkivel szemben (még a klánon belül is). Új tagok legtöbbször olyan utcagyerekek lesznek, akik tehetséget mutatnak valamely fontos képességre, őket a klán neveli fel és képezi ki. Ezen kívül új tag akkor kerülhet be, ha valakik a klánon belül beajánlják. Játékosok számára talán ez az egyetlen lehetőség, megismerkedni néhány klántaggal és bebizonyítani nekik, hogy a karakter érdemes a klán bizalmára. Természetesen megfelelő próbát vagy próbákat kell kiállnia a leendő tagnak.